A kártérítés a törvényi meghatározás szerint a következő: a károkozó köteles megtéríteni a károsult teljes kárát.
Alapelve, hogy a károkozó helyreállítja az eredeti állapotot a kárt szenvedő részére.
Az, hogy az eredeti állapotot visszaállítsa a károkozó, azt jelenti, hogy mindennek olyannak kell lennie, mint amilyen az a károkozás előtt volt. A Ptk. szerint a kárért felelős személy köteles visszaállítani az eredeti állapotot, vagy ha erre nincs lehetőség, meg kell térítenitei az okozott vagyoni és nem vagyoni kárt. Ez azonban nem minden esetben lehetséges, hiszen a kártérítés mértékét nem vagyoni kár esetén nagyon nehéz megállapítani.
Emiatt lehetséges az, hogy pénzben kifejezhető egy emberi élet, egy elvesztett jövő, vagy egy elvesztett testrész értéke.
Említettük az eredeti állapot visszaállítását, azonban ez sok eseteben még vagyoni károk esetén sem lehetséges, nem vagyoni kár esetén pedig lehetetlen.
Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a kártérítés fogalma jogi nyelven van megírva, mivel a bíróságok kizárólag a jogi passzusok alapján tudnak ítéletet hozni.
Milyen okai lehetnek a kártérítés igénylésének?
Rengeteg esemény következhet be az életünkben, amikor kártérítést kaphatunk, azonban sokan nem vagyunk tisztában vele, hogy egyáltalán milyen okai lehetnek annak, hogy kártérítési igénnyel éljünk.
a leggyakoribb okok a következők:
- közlekedési baleset
- személyi sérülés
- munkahelyi baleset
- halálos baleset
- egyéb károk
Nézzük ezeket részletesebben!
Ki és mikor kaphat kártérítést közlekedési baleset során?
A közlekedési baleset az egyik leggyakoribb oka a kártérítés igénylésének, a közutakon nap mint nap történnek olyan közlekedési balesetek, ahol kár érheti a vagyontárgyainkat (autó, kerékpár, motor, stb.), illetve személyi sérülés is érhet minket. A közlekedési baleset esetén vagyoni és nem vagyoni kártérítést is igényelhetünk. Ilyen esetekben jó tudni, hogy a károkozó gépjármű vezetőjének vagy a gépjármű felelősségbiztosítójának a javítási költségen kívül a balesettel okozati összefüggésben keletkezett igazolt károkat is meg kell térítenie.
Közlekedési baleset törvényi szabályozása a károsultak védelmére
A kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjárművére (felelősség)biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Ennek gyakorlati haszna az, hogy a relatíve nagy számban előforduló közlekedési balesetek után biztosan legyen olyan személy (biztosító), aki a károsultak kárát megtérítheti.
Álljon itt egy példa a közlekedési balesetre, amikor belénk jönnek hátulról, és nem mi vagyunk a hibásak:
“Két hete belémrongyoltak egy budapesti kereszteződésben. Nekem terepjáróm van, magas, masszív, csak a lökhárító műanyag burkolata gyűrődött fel, de az öreg Audi amivel a sporttárs hátulról a kereszteződésben lámpánál álló autómba szaladt, az megszívta. Lámpa széttört, index oda, lemez össze-vissza hajlott. Rendőrök az út szélén ültek egy mikrobuszban, rögtön odajöttek, megkérdezték akarok-e feljelentést tenni, mondtam nem, csak betétlapot kérek. Az Audis elkezdett magyarázni, hogy minek álltam meg a sárgára váltó lámpánál, amikor még ő is átment volna – a piroson. Erre a rendőr közölte, hogy most fogja be a száját (idézem), mert megbünteti! köszönje meg hogy nem jelentem fel. Azután adtak a rendőrök egy betétlapot (nem volt nálunk), ellenőrizték hogy az Audis elismerte írásban a felelősségét, és miután kitöltöttük, még átnézték az irományt, hogy rendben van-e. Röviden, teljesen korrekten álltak a dologhoz. Ilyen is van.”
forrás: autozz.blog.hu
Ki kaphatja meg?
Balesetet szenvedett gyalogos, kerékpáros, motoros, gépjármű és autóbusz, valamint a BKV-BKK által üzemeltetett tömegközlekedési eszköz (vonat, metró, troli, villamos, HÉV, hajó, stb…) utasa vagy vezetője, kártérítési igénnyel élhet a baleset okozójával szemben. A gépjárműre kötött kötelező felelősség biztosítás nem csak a gépjárműkárokat, hanem a nem vagyoni kárigényeket is megtéríti.
Baleseti-kártérítés.com szakmai partnereinek sokéves tapasztalata szerint a károsultak a baleset után sincsenek teljesen tisztában az őket megillető jogokról, melynek következtében káraik sem térülnek meg teljes egészében. Másrészről a károsultaknak a baleset után „a legkisebb bajuk is nagyobb annál”, hogy a biztosítókkal hadakozzanak a jogos kártérítésért, melynek következtében káruk egyáltalán nem, vagy csak részben térül meg.
A károk tehát sokfélék lehetnek: kezdve akár a bevásárlóközpontok parkolójában történő koccanástól, munkahelyi baleseten át, egészen a nagy kamionok okozta tömegszerencsétlenségekig.
Mi SEGÍTÜNK Neked!
Ha balesetet szenvedtél, ahol megsérültél, és nem Te voltál a hibás,
akkor akár több 10-, 100 millió forintos kártérítést is kaphatsz!
A kártérítés megfizetését törvény írja elő!
Kérd profi kártérítési szakértőink segítségét!
Kattints a gombra!
Mi SEGÍTÜNK Neked!
Ha balesetet szenvedtél, ahol megsérültél, és nem Te voltál a hibás,
akkor akár több 10-, 100 millió forintos kártérítést is kaphatsz!
A kártérítés megfizetését törvény írja elő!
Kérd profi kártérítési szakértőink segítségét!
Kattints a gombra!
Ki és mikor kaphat kártérítést személyi sérülés során?
A személyi sérülés a nem vagyoni károk közé tartozik, ezért nem vagyoni kártérítés igényelhető utána. Ebben az esetben azért jár kártérítés a személyi sérülést szenvedett félnek, mert az alapvető emberi jogai sérültek, konkrétabban az életminőséghez és az egészséghez való joga.
Ahhoz, hogy a személyi sérülés után kártérítés igénnyel éljünk, a személyi sérülést bizonyítanunk kell. Fontos, hogy az egészségünket ért károk mindegyikéről rendelkezzünk papírral, amelyek bizonyítékként szolgálnak. Ezek lehetnek pl.:
- gyógyszertári számla
- orvosi szakvélemény
- orvosi leletek
- gyógyászati segédeszközök számlája
Ki kaphat kártérítést személyi sérülés során?
Személyi sérülésnek minősülnek a következők: a közlekedési baleset, a munkahelyi baleset, az üzemi baleset, illetve a gyalogosokat az utcán, közintézményekben vagy üzletekben érő balesetek. Ilyen esemény például, ha egy gyalogost elütnek a zebrán, elcsúszik egy üzletben vagy hivatalban, illetve a fejére esik egy vakolatdarab, egy virágcserép vagy egy hótömb egy ház homlokzatáról, tetejéről vagy erkélyéről.
Építkezések során is előfordulhatnak személyi sérülések:
„Én négy éve pont erre a képen látható jelenetre léptem be a házba: a villanyszerelőnk nem a gerendára lépett a tetőn, és az beszakadt alatta. A keze csupa vér volt, és elszakadt a tenyerén az izom… Utána egy hétig néztük a lyukat, mire ideért egy ember, akik újrarakott mindent.”
forrás:wmn.hu
Személyi sérülés után egy pontos, részletes és bizonyítékokkal alátámasztott kárigényt kell benyújtani a biztosító társaság részére, amely összeállítása önmagában sem könnyű feladat. Ahogy fentebb említettük, fontos, hogy rendelkezzünk bizonyítékkal, mivel tisztában kell lenni azzal, hogy a benyújtott kárigény minősége határozza meg az elérhető kártérítési összeg nagyságát, ennek következtében nem mindegy, hogy azt ki, milyen körülmények között, milyen formában nyújtja be.
Szakemberekből álló, profi csapatunk nagy tapasztalattal rendelkezik kártérítési ügyek terén, ezért képesek vagyunk megszerezni Önnek a lehető legmagasabb kártérítési összeget, a lehető legrövidebb időn belül. Személyi sérülése során elszenvedett kárait felmérjük és egy olyan szakszerű kárigénnyel élünk a biztosító társaság irányába, amely az Ön érdekeit védi.
Ki és mikor kaphat kártérítést munkahelyi baleset során?
Munkahelyi baleset esetén a munkavállaló a munkahelyén vagy a munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved, és ebből eredően kára keletkezik. Fontos tudni azt, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkavégzése során balesetet szenved, az abból eredő vagyoni és nem vagyoni károkat a munkáltatónak teljes körűen meg kell térítenie.
Munkahelyi baleset elszenvedése során elsődleges kérdés annak a tisztázása, hogy a munkahelyi baleset mikor történt? Ez alapján dönthető el ugyanis, hogy a munkáltatónak a régi (1992. évi XXII. törvény), vagy az új munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) alapján kell megtéríteni a balesettel összefüggésbe hozható károkat!
Ki kaphat kártérítést, ha munkahelyi baleset érte?
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Azaz nem tekinthető munkahelyi balesetnek az az eset, mely az alatt következik be, amikor a munkavállaló otthonától a munkahelyére tart, illetve munkahelyéről hazafelé tart gyalog, gépjárművel illetve tömegközlekedési eszközzel.
A gerinctörés, lebénulás, maradandó egészségromlás, rokkantság, amputáció rosszabb esetben baleseti halál mind-mind, olyan személyi sérülés, mely esetén vagyoni és nem vagyoni kártérítés igényelhető.
Ki és mikor kaphat kártérítést halálos baleset során?
Sajnálatos módon egyre gyakrabban fordul elő, hogy a közúti vagy munkahelyi balesetek halálos kimenetellel végződnek. Egy ilyen tragédia során az elvesztett családtagot semmilyen összeg nem pótolhatja. Azonban a család számára ilyenkor is kártérítés jár a károkozó vagy a biztosító részéről. Amennyiben tehát egy közlekedési, vagy munkahelyi balesetben az elhunyt személy vagy vétlen, vagy csak részben felelős a tragédiáért, akkor a hozzátartozók (bizonyos esetekben barátok is) az elhunyt személy elvesztése miatt kártérítésre lehetnek jogosultak.
A gerinctörés, lebénulás, maradandó egészségromlás, rokkantság, amputáció rosszabb esetben baleseti halál mind-mind olyan személyi sérülés, mely esetén vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelhető.
A gerinctörésről, gerincssérülésről olvashat bővebben itt: https://baleseti-karterites.com/gerincserules/
A mozgáskorlátozottság oka lehet a lebénulás, vagy az amputáció. Ezt a típusú sérülést okozhatja balest, de akár orvosi műhiba is, ami a sebészet területére eső beavatkozások következménye. Ezekben az esetekben általában nagyobb kártérítési összeget lehet követelni, mivel az alsó végtag az ember mozgásában nélkülözhetetlen, a felső pedig az emberi tevékenységben, emiatt a sérült ember elveszíti munkáját, sőt, sok esetben önmaga ellátására sem képes.
A rokkantság az ember társadalmi funkcióinak betöltésében bekövetkező zavara, amelyben az egyén tartósan képtelen ellátni olyan tevékenységeit, mint az önellátás, tanulás vagy a keresőképesség. Ennek megítélése orvosszakértői feladat, erre Magyarországon törvényileg felhatalmazott hatóság jogosult, ilyenkor százalékos mértékben állapítják meg a rokkantságot (36%-100%).
Ennek foka alapján a rokkantat különböző társadalombiztosítási ellátások illetik meg (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj), illetve szociális juttatásokra is jogosult lehet (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék)
Mi SEGÍTÜNK Neked!
Ha balesetet szenvedtél, ahol megsérültél, és nem Te voltál a hibás,
akkor akár több 10-, 100 millió forintos kártérítést is kaphatsz!
A kártérítés megfizetését törvény írja elő!
Kérd profi kártérítési szakértőink segítségét!
Kattints a gombra!
Mi SEGÍTÜNK Neked!
Ha balesetet szenvedtél, ahol megsérültél, és nem Te voltál a hibás,
akkor akár több 10-, 100 millió forintos kártérítést is kaphatsz!
A kártérítés megfizetését törvény írja elő!
Kérd profi kártérítési szakértőink segítségét!
Kattints a gombra!
Ki és mikor kaphat kártérítést egyéb károk esetén?
Az “egyéb károk” közé tartoznak az alábbiak:
- bűncselekménnyel okozott kár
- orvosi műhiba
- természeti elemi károk
Nézzük ezeket részletesebben!
Bűncselekménnyel okozott kár
Bár jelen károkozási forma nem klasszikusan baleseti eredetű, azonban növekvő gyakorisága miatt egyre inkább az érdeklődés központjába kerül. Sokszor találkozunk ugyanis olyan esetekkel, hogy a bűncselekmények áldozatainak semmilyen tekintetben nem térül meg a káruk, még akkor sem, ha az elkövetőt jogerősen elítélte a büntetőbíróság.
A bűncselekmény elkövetője ugyanis a büntetés letöltése után gyakorlatilag élheti tovább az életét, míg a bűncselekmény sértettje (áldozata) élete végéig fogja a bűncselekmény következményeit viselni magán.
Példával szemléltetve egy életellenes bűncselekmény elkövetése után az elítélt jó pár év börtönbüntetés után kiszabadulhat, míg az elhunyt áldozat családtagjainak életük végéig kell szerettük elvesztését gyászolniuk. Bővebben itt olvashat erről: https://baleseti-karterites.com/egyeb-karok/buncselekmeny-kar/
Termékfelelősség kártérítés
A termékfelelősség több alapelv mentén állít fel szabályokat, ezen alapelvek elsődlegesen a következők: a fogyasztók érdekeinek védelme, az áruforgalom biztonsága, valamint magában foglalja azt a követelményt, hogy a gyártók a hibás termékekért, illetve a hibás termékek okozta károkért felelősséggel tartozzanak. Erről bővebben olvashat itt. https://baleseti-karterites.com/egyeb-karok/termekfelelosseg/
Orvosi műhiba
Az orvosi műhiba témában sorolhatjuk fel túlnyomórészt a beteg tájékoztatáshoz való jogának megsértéséből eredő károkat; a megfelelő szakmai gondosság elmulasztása esetén fellépő szövődmények okozta károkat; a szolgáltató felelőssége, illetve az orvosi titoktartás megszegése miatt keletkezett károkat, valamint a kórházi eredetű fertőzések miatt fellépő szövődmények okozta károkat. Erről bővebben itt olvashat: https://baleseti-karterites.com/egyeb-karok/orvosi-muhiba/
