A Munka Törvénykönyv szerepe

Az új Munka Törvénykönyv hatásai a kártérítési ügyekre

Munka Törvénykönyv Elsődleges kérdés a munkahelyi kártérítési ügyekben, annak a tisztázása, hogy a munkahelyi baleset mikor történt? Ez alapján dönthető el ugyanis, hogy a munkáltatónak a régi (1992. évi XXII. törvény), vagy az új Munka Törvénykönyv (2012. évi I. törvény) alapján kell megtéríteni a balesettel összefüggésbe hozható károkat!

Ezt úgy lehet eldönteni, hogy amennyiben a munkahelyi baleset 2012. július. 01. napja előtt történt, akkor a régi Munka Törvénykönyvének a rendelkezései az irányadóak a károk megtérítésére. Amennyiben azonban 2012. július 01. napja után történt, annyiban az új Munka Törvénykönyvének a szabályozása lesz az irányadó.

 

A Munka Törvénykönyvének változásai

Munka Törvénykönyv A régi és az új Munka Törvénykönyv közötti különbség gyakorlatilag abban határozható meg, hogy az új Munka Törvénykönyv alkalmazása esetén több az úgynevezett kimentési lehetősége a munkáltatónak, azonban ugyanúgy köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkat. A munkáltató mentesülése a kártérítés megfizetése alól akkor lehetséges, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Megítélésünk szerint e változtatással ugyan szélesebb lett a munkáltatók lehetősége, hogy az okozott  – jellemzően személyi sérüléses – károk megfizetése alól mentesüljenek, de a klasszikus értelemben vett munkahelyi balesetért történő kártérítést itt sem kerülhetik el.

Munkahelyi vagy üzemi baleset során személyi sérülést szenvedett? Kérje szakértő csapatunk segítségét az Önt megillető legmagasabb kártérítési összeg elérésének érdekében!

Kérem az ingyenes tanácsadást!

 

Az új Munka Törvénykönyv szabályozása

Munka Törvénykönyv Az új Mt. szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csupán a fentiekben részletezettek szerint mentesül. Ez a bonyolultnak hangzó jogszabályhely kimondja tehát, hogy a munkáltatónak munkahelyi baleset esetén a munkavállaló teljes kárát meg kell térítenie. Nem kell viszont megtérítenie azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítani tudja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtérítenie továbbá a kárnak azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, illetőleg azt sem, ami abból eredt, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Lényeges tehát kiemelni, hogy a munkáltatót terheli a fenti kimentési lehetőségek bizonyítása, így amennyiben azt sikerrel nem tudja véghezvinni, úgy továbbra is a teljes kárért felel. Megjegyezzük, hogy amennyiben a munkáltatónak bármilyen mértékű közrehatása állapítható meg a balesetben (például nem biztosít megfelelő védőfelszerelést, vagy szakszerűtlen utasítást ad, nem biztosít célszerszámot), annyiban felelőssége is teljes körű lesz!

Üzemi-, munkahelyi balesetének ügyével keressen minket még ma! Érvényesítse kártérítési igényét szakértő csapatunk segítségével.

Visszahívást kérek!

 

Kártérítés az új Munka Törvénykönyv alapján

Munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló követelheti az elmaradt jövedelmét. Ennek megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló munkaviszony alapján jogosult volt. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet is meg kell térítenie a munkáltatónak. Ilyen lehet például, hogy másodállását nem tudja ellátni a sérült munkavállaló, így onnan nem származik jövedelme.

Munka Törvénykönyv Lényeges kiemelni, hogy a munkávallaló követelheti az úgynevezett ereje megfeszítési (erőmegfeszítési) járadék megtérítését is! Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló a baleset után ismételten munkába áll, és a balesetéből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel dolgozik, követelheti ennek a rendkívüli erőmegfeszítésnek az ellenértékét is. Példával szemléltetve: amennyiben egy kézbesítő, munkahelyi baleset következtében eltöri a lábát, és a gyaloglás a későbbiekben is nehézséget, fájdalmat okoz számára, akkor ismételt munkába állása esetén a balesetet megelőző munkabérének százalékos többletrészére lesz jogosult!

Ha a munkahelyi baleset halálos kimenetelű, akkor a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült valamennyi igazolható kárát, vagyonit és nem vagyonit egyaránt. Az eltartott hozzátartozó (például kiskorú gyermek, idős szülő, házastárs) olyan összegű tartást pótló kártérítést (járadékot) is igényelhet, amely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

Végezetül, de nem utolsó sorban, a munkáltatónak meg kell térítenie a munkahelyi balesettel okozati összefüggésbe hozható valamennyi vagyoni kárt (például: gyógyszerek, telefonszámla költség, rezsi többletköltség, ápolók-gondozók költsége, stb.), illetőleg az úgynevezett nem vagyoni kártérítési igényt is fizetnie kell, mely alapjaiban a munkavállaló személyhez fűződő jogsérelemének (legmagasabb szintű testi egészség megsértése) jóvátétele, kártérítése.

Igényeljen segítséget! Kérjen ingyenes konzultációt!

Igen, élek a lehetőséggel!