Gerincsérülés

Mi a gerincoszlop, és hogyan épül fel?

A gerincoszlop közel 600 millió éves evolúciós múltú, és nem csak a gerincesek vázrendszerének alapvető része, de a szabályozásért felelős idegrendszernek is nélkülözhetetlen segítője.

 

Az emberi gerincoszlop – ahogy a legtöbb emlősé – 33-35 csigolyából épül fel, amelyeket elhelyezkedésük és alakjuk szerint 5 szakaszra oszthatunk. Az első 4 a nyaki, a háti, az ágyéki és a keresztcsonti szakasz tartalmaz idegkötegeket, a farokcsigolyákban ezek hiányoznak (vagy csökevényesek.)

Az idegrendszer 2 nagy részre tagolható, a központi és a környéki idegrendszerre, a központi idegrendszer két fontos alkotója az agy és a gerincvelő.

A csigolyák által kialakított gerinccsatornában elhelyezkedő gerincvelő keresztmetszeti képén két, egymástól elkülönülő állományt figyelhetünk meg: a belső, lepke formájú szürke- és az azt körülölelő fehérállományt. A gerincvelő szövettanilag idegsejtekből épül fel, amelyeket sejttestre (dendrit), illetve nyúlványra (axon) oszthatunk. A sejttestek a szürke-, a nyúlványok a fehérállományt alkotják. Az idegsejtek sejtnyúlványai továbbítják az agyból a belső szervek és izmaink felé az információt (a leszálló pályákon), de ellenkező irányba is szállítanak információt (a felszálló pályákon) elektromos impulzusok formájában. Mivel a gerincvelő tekinthető az emberi szervezet információs szupersztrádájának, ezért érthető, hogy a legkisebb gerincsérülés is súlyos szabályozási és reflexzavarokat okozhat.

Mit is jelent a gerincsérülés, milyen okai lehetnek?

Ha valamilyen mechanikai hatás éri a csigolyákat elválasztó porckorongokat, abban az esetben beszélünk gerincsérülésről.

Nézzük mik lehetnek ezek a mechanikai hatások

  • magasból esés, például leesés lóról, gyümölcsfáról, építkezésen állványról, barlang- és sziklamászáskor, vagy amikor a hegymászó kötél megrántja a sziklamászót,
  • a gerincoszlopot ért közvetlen, nagy erejű ütés, például valakire rádől egy fa, ráesik egy gerenda, hátba ütik egy kemény, nehéz tárggyal, lépcsőre, kiálló tárgyra történő esés,
  • motoros, biciklis bukás, ha pl a sérülten bukósisak volt, akkor a fej súlya megnő, a nagy erejű fejkilengés miatt viszont nagyobb az esély a nyaki gerincsérülésre;
  • vízbeugrás, ha például strandon, vízparton sekély vízbe ugrott a sérült,
  • fejet ért nagy ütés – pl. labdajátékoknál fejbe rúgnak, dobnak valakit, sötétben a sérült fejével nekiszaladt valamilyen tárgynak,
  • balesetek, amikor a gerinc hirtelen előre- vagy hátrahajlott – pl. gépkocsik frontális ütközésekor, vagy ha valakibe belerohan hátulról egy másik autó – ha a biztonsági öv be volt kötve, nagy az esély a nyaki gerincsérülésre ez az ún.ostorcsapás-sérülés.
  • a gerinc megcsavarodása

Mik a gerincsérülés tünetei?

Erős a gyanú, hogy gerincsérülés történt, ha a fentebb leírt baleseti mechanizmusok játszódtak le, illetve a sérültnek az alábbi tünetei vannak:

  • nyaki vagy háti fájdalom,
  • szabálytalan hajlás vagy görbület látható a gerincoszlopon,
  • a gerinc feletti bőrt érzékennyé válik,
  • nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni végtagjait a sérült,
  • a végtagok zsibbadnak, égő, bizsergő érzést keltenek,
  • testét, végtagjait nehéznek, ügyetlennek érzi a sérült,
  • vizelet- és széklet-visszatartási nehézségek jelentkeznek,
  • vizelési, székelési inger kialakulása,
  • légzési nehézségek figyelhetők meg.

Érdemes megkérdezni a sérültet, hogy hol érez fájdalmat, milyen érzése van, tudja-e mozgatni végtagjait.

Mit tegyünk ha gerincsérülés gyanúja áll fenn?

A legfontosabb, (és ez legyen az első!) hogy ne mozgassuk a sérültet és figyelmeztessük rá, hogy ő se mozogjon. Azonnal hívjunk mentőt!

A legnagyobb problémát általában a felesleges és nem szakszerű elmozdítás okozhatja. Fontos, hogy szóljunk a sérültnek már az ellátásunk kezdeténél erről, a legjobb, ha már a felé történő közeledésünk során tájékoztatjuk a körülményekről.

Megkönnyíti a gerincsérülés felismerését, ha a sérült elmondja a panaszait, ezen kívül, figyeljünk a fentebb leírt baleseti mechanizmusokra is.

Szintén fontos, hogy aki az elsősegélyt nyújtja, legyen nagyon óvatos, ha bármely gyanú alapján felmerül a gerincsérülés lehetősége, mert akkor a sérültet annak kell tekinteni, hiszen nem tudjuk bizonyítani az ellenkezőjét. Így biztosan nem kerül sor felesleges, – sok esetben sajnos káros – mozgatásra. Segítségnyújtásunk során óvjuk a környezeti ártalmaktól (napfény, eső stb.), szükség esetén takarjuk be takaróval, izolációs fóliával, védjük esernyővel. Semmiképp ne adjunk enni és inni a sérültnek.Nyaki gerincsérülés esetén rögzítsük a fejet kezünkkel és tartsuk enyhén húzva.

Ha eszméletlen a sérült, akkor a talált helyzetében a fulladásveszélytől kell óvni. A száj és garatüreget szükség esetén ki kell törölni, illetve a fej hátraszegésével, nyaki sérült esetén az áll előreemelésével biztosíthatjuk a védelmet a nyelv hátracsúszása ellen.

A mozgatás csak akkor jöhet szóba, ha a sérült a talált helyzetében közvetlenéletveszélynek vagy további sérülések lehetőségének van kitéve! Ebben az esetben az ún. “tálcafogás”-sal változtassunk a helyén. Ilyenkor 3-4 segélynyújtó térdeljen a sérült egyik oldalára, óvatosan csúsztassák tenyerüket a sérült alá, ügyelve arra, hogy ne mozdítsák meg a gerincet. Számolva, háromra emeljék fel egyszerre.

 

Hogyan látják el a sérültet a kiérkező mentők?

A sérültek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.

A kiérkező mentők első feladata a sérült állapotának felmérése. Fontos a helyszínen lévő segélynyújtóktól kapott információ, valamint az általuk eddig végzett beavatkozás, különösen eszméletlen sérült esetén. Elsődleges az alapvető életfunkciók biztosítása (légzés, keringés). A fájdalomcsillapítás is fontos, – főleg gerincsérülés esetén – mert a tartós fájdalom már önmagában is ronthatja a sérült állapotát. Az ilyen sérültek intravénás folyadékpótlást, valamint gyógyszereket kapnak, szállítás közben is oxigént inhalálnak.

A továbbiakban a sérültet rögzíteni kell, ahogy a segélynyújtók is tették, ugyanakkor mozgatása is szükséges, hiszen el kell juttatni a mentőautóig. A mentőellátásban egy rögzített beteg mozgatását kell megoldani, melyre speciális eszközök állnak rendelkezésre. Elsődleges a nyak rögzítése ún. nyakrögzítővel, melynek méretét előzőleg az adott sérült nyakméretéhez kell igazítani, felhelyezésekor pedig rögzíteni kell a beteg fejét, nyakát. A sérült kimentésére, mobilizálására szolgál a gerinchordágy, ami egy könnyen használható, állítható fémkeret.

Minden mentőautóban van vákuummatrac, ami a sérült egész testének rögzítését megoldja. Ezután egy, – a sérült testéhez igazítható – pumpa segítségével a levegőt leszívják. Ezáltal már – a kialakított formáját megtartva – alkalmas a rögzítésre. Fontos a mentőautóval való folyamatos haladás, a hirtelen gyorsítások, lassítások, irányváltoztatások kerülése, a kevésbé rossz utak választása. Ezért fordul elő, hogy szirénázó, megkülönböztető jelzéseit használó mentőautó mégis mérsékelt sebességgel halad, ilyen esetben ugyanis a folyamatos haladás a lényeg, nem a gyors kórházba érkezés.

A gerincsérültek a kórházba érkezés után idegsebészettel rendelkező traumatológiai osztályokra kerülnek.

Milyen terápiák léteznek a gerincsérülésre?

A gerincsérülések igen összetettek, minden egyes gerincsérülés más és más, lehet gerincvelő-sérülés (ennek is sok fajtája van), gerinctörés (epidemiológia), nyaki gerincsérülés (ostorcsapás-sérülés), stb. ezért érdemes megvárni az orvos diagnózisát, ezután keresni terápiát, azonban álljon itt néhány példa általánosságban:

  • gyógytorna
  • őssejtterápia
  • gerincstabilizáló műtét
  • gerincterápia
  • gerincműtét

Mit tehetünk még ezen kívül?

Ha felmerül akár csak a gyanúja is annak, hogy valaki más hibájából történt a gerincsérülés, (vagy bármilyen más sérülés) akkor érdemes azon elgondolkozni, hogy kérhetünk-e kártérítést, ugyanis nem mindegy, hogy a sérült rendelkezésére áll-e pl. az az anyagi keret, ami a kezeléséhez, terápiájához szükséges.

További információkat a baleseti kártérítésről és profi jogi szakértőinkről honlapunkRólunk menüpontjában olvashat.

Kérdése van baleseti kártérítését illetően?

Ha Ön bizonytalan kártérítésének összegét, illetve az eljárás folyamatát tekintve, keressen minket a Kapcsolat menüben található elérhetőségek valamelyikén – hívjon telefonon vagy írjon e-mailt –, és készséggel válaszolunk kérdéseire. Vegye igénybe szolgáltatásunkat!