Sose írjon úgy alá jegyzőkönyvet, hogy nincs benne minden részlet!

Az életben sajnos bármikor előfordulhat, hogy munkahelyünkön vagy közúti közlekedés során balesetet szenvedünk.

Nagyon fontos,hogy a helyzethez képest meg tudjuk őrizni nyugalmunkat. Igyekezzünk minél több részletet megfigyelni a balesettel kapcsolatban.

Kifejezetten hasznos, ha a káresemény következményeiről fényképeket és videófelvételeket készítünk.

Legfontosabb azonban, hogy mindig készítsünk jegyzőkönyvet a balesetről!

A jegyzőkönyv célja, hogy hitelesen rögzítse az eset körülményeit, ne emlékezet alapján legyen kelljen felidézni az eseményeket. Az emlékek kopnak, életünkben számos esemény történik, a részleteket az idő múlásával egyre kevésbé vagyunk képesek pontosan felidézni.

Függetlenül attól, hogy hol történik a baleset, mindig érdemes jegyzőkönyvbe rögzíteni a lényeges adatokat, eseményeket.

A jegyzőkönyveknek elvileg nincs kötött formájuk, nem feltételnül kell nyomtatványt használnunk.

Azonban az  egyes “baleset típusoknál” eltérő követelményeket írhatnak elő a jogszabályok, illetve a biztosítási szabályzatok.

Mi a teendő a jegyzőkönyvvel az egyes balesetek esetén?

Munkahelyi baleset

Munkahelyi baleset esetén, annak súlyosságát célszerű megvizsgálni. Más az eljárás, ha súlyos és munkaképtelenséget okozó vagy kisebb mértékű, munkaképtelenséget nem okozó esetről van szó.

Munkaképtelenséget nem okozó balesetet nem szükséges bejelenteni, csupán a körülményeit kell tisztázni, természetesen nincs akadálya a jegyzőkönyv készítésének.

Munkaképtelenséggel járó munkahelyi balesetet a munkáltatónak haladéktalanul ki kell vizsgálnia és munkabaleseti jegyzőkönyvbe foglalni a vizsgálat eredményét.

A munkáltató kötelessége, hogy a bejelentett és tudomására jutott balesetről megállapítsa, hogy munkabalesetnek tekinti-e.

A jegyzőkönyvbe kellő részletességgel kell belefoglalni a vizsgálat eredményét.

Jegyzőkönyvbe szerepelnie kell a tanúk által elmondottaknak és érdemes kiegészíteni helyszínrajzzal és fényképekkel. A jegyzőkönyvnek a valóságot kell visszaadnia minél pontosabban.

Amennyiben a bejelentések ellenére a munkáltató nem tekinti munkahelyi balesetnek, erről a döntéséről és a jogorvoslati lehetőségekről a munkavállalókat értesítenie kell.

Jellemzően nem önmagában a jegyzőkönyv kitöltése szokta a problémát jelenteni, hanem a különböző tényezők besorolása.

Jogszabály írja elő a munkabaleset kivizsgálásának besorolási szempontjait.

Ilyen tényező például:

  • a különböző eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírások megléte és érvényesülése
  • védőfelszerelések, védőeszközök, védőburkolatok megléte, megfelelősége, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások teljesülése
  • környezeti tényezők jelenléte, mértéke és hatása, akár műszeres méréssel is
  • a balesetet szenvedett munkavállaló és munkatársainak a baleset  bekövetkezése előtti feladata
  • balesetet kiváltó okok, felsorolva az egyes tényezőket, azok tételes vizsgálatával

Számos egyéb tényezőt is előírnak a jogszabályok a munkabalesetek kivizsgálására.

Ne hagyjuk, hogy a munkáltatónk felületes vizsgálattal vagy egyéb módon mentesíteni próbálja magát a kártérítési felelőssége alól!  

A baleset bizonyíthatósága múlik rajta. Bizonyítottság hiányában a kártérítés mértéke sokkal alacsonyabb is lehet, mint ami járna Önnek ilyen tragikus esetben.

Nemcsak a kártérítéstől eshet el, de a társadalombiztosítás és egészségbiztosítás által finanszírozott szociális juttatásoktól is.

Üzemi baleset esetén is kulcsfontosságú a jegyzőkönyv felvétele, ekkor külső szakértő veszi fel a jegyzőkönyvet, mely során a megsérült munkavállaló minden részletre kiterjedően elmondja a baleset körülményeit. A baleset körülményeit tanúknak kell megerősíteniük. A  jegyzőkönyv hitelesítéséhez elengedhetetlen a munkáltató aláírása is.

   
Közlekedési baleset

Közlekedési baleseteknél a jegyzőkönyv szerepét az autósok által jól ismert baleseti bejelentő tölti be.  Általában a biztosítójuktól kapják az autósok, azonban ez nem jelenti azt, hogy csak az a baleseti bejelentő használható, amin a biztosítónk neve található.

A baleseti bejelentő minden információt tartalmaz, amire a biztosítóknak szüksége van, hogy megkezdődhessen a kárrendezési eljárás.

A baleseti bejelentő a következőket tartalmazza:

  • baleset pontos helyét és idejét
  • a balesetben érintett autók, járművek adatait
  • a kötelező felelősségbiztosítás adatait
  • a járművezetők személyi adatait
  • a baleset leírását és vázlatát
  • látható sérülések leírását
  • dátumot és aláírást

Nagyon fontos, hogy a baleseti bejelentőt a balesetben érintett gépkocsivezetők aláírásukkal hitelesítik. Ezzel igazolják a felek, hogy egyikük sem módosította egyoldalúan a leírtakat.

Azért van ennek is kiemelkedő jelentősége, mert a baleseti bejelentő lesz az, amin a kárigény alapul. Az adott biztosító által használt kárbejelentőt ez alapján fogja tudni kitölteni a kártérítésre igényt tartó járművezető és csatolnia is kell a kárbejelentéshez.

Előfordulhat, hogy a magyarországi közlekedési balesetben résztvevő valamelyik fél külföldi, ilyenkor célszerű idegen nyelvű Európai Baleseti Bejelentő nyomtatványt használni, hogy elkerüljük a nyelvi nehézségekből eredő bizalmatlanságot .

Közlekedési baleset esetén mindig töltse ki a baleseti bejelentőt!

Amennyiben a balesetben vétkes sofőr nem ismeri el felelősségét és nem hitelesíti a baleseti bejelentőt, hívjon rendőrt.

Személyi sérülés esetén mindig hívjon rendőrt és ha szükséges mentőt!

Soha ne fogadjon el “helyszíni kártérítést”! Mindig ügyeljen, hogy pontosan, a valóságnak megfelelően legyen kitöltve a baleseti bejelentő!

Nem kívánjuk, hogy Önnel is hasonló, sajnálatos baleset történjen, azonban ha már megtörtént, ne hagyja magát átverni.

Ne engedje, hogy a károkozók olcsón megússzák! Ne érje be kevesebbel, mint ami Önnek jár!

Bízza ügyét a baleseti kártérítési szakértőinkre!
Segítünk megszerezni Önnek a legmagasabb kártérítést!

JELENTKEZEM AZ INGYENES KONZULTÁCIÓRA