A sérelemdíj fogalmával már találkozhattunk, pár éve viszont leporolták a jogszabályt, hogy némileg életszerűbbé váljon az alkalmazása.
“A sérelemdíj a 2014. március 15-én hatályba lépett magyar Polgári Törvénykönyv által bevezetett egyik új jogintézmény. A korábbi Ptk. értelmében a kártérítés megítéléshez a sértettnek bizonyítani kellett, hogy kára származott a személyiségi joga megsértéséből. Az új rendelkezések szerint azonban a sérelemdíj megítéléséhez már maga a jogsértés ténye is elegendő. A sérelem mértéke a sérelemdíj nagyságát befolyásolja. Önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.”
Forrás Wikipédia
A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezménye. A személyiségi jogok közé tartozik a becsület, a jó hírnév, a személyes adatok, a magántitok vagy a hátrányos megkülönböztetés. Bár a sérelemdíj hasonlít a nem vagyoni károk miatt kifizetett kártérítésre, de az új törvény miatt sokkal könnyebb bizonyítani, mivel a törvény egyértelműen a sértettet védi a személyiségi jogok megsértése esetén. Korábban a sértettnek azon kívül, hogy a személyiségi jogait megsértették még azt is bizonyítania kellett, hogy emiatt nem vagyoni kár érte.
Sérelemdíj olyan esetben jöhet szóba, amikor a károsult nem vagyoni kárt szenved. Illetve az elszenvedett sérülés gyakran jóval nagyobb mértékben nehezítheti meg a bajba jutott fél helyzetét, mint azt elsőre hinnénk.
A törvénnyel kapcsolatban gyakori kritika, hogy attól még, hogy jogszerű, nem feltétlenül igazságos. A sérelemdíj intézménye viszont pont ezt próbálja javítani. Mivel a jogalkotók felismerték, hogy a baleseteket nem egy kaptafára kell húzni (ahogy a biztosítóknál látjuk, hogy egy kéztörés 150.000 Ft-ot jelent, egy ujjtörés 40.000 forintot), hanem a sérülés valódi “értéke” személyenként eltérhet.
Lehet, hogy ez így nehezen megfogható, viszont pár példa után egyértelmű lesz, hogy ez mit takar.
Egy nagyon tehetséges zeneakadémiai hallgató, aki már 16 éve napi több órát gyakorlással tölt, egyszer csak közlekedési baleset áldozata lesz. A baleset során eltörik a keze, amely pár héten belül meggyógyul. A csuklója viszont a rehabilitációt követően sem lesz 100%-os. Ezt az egészségbiztosító nem taksálja sokra, hiszen egy kicsit kötöttebb csukló – általában – még nem a világ vége. Viszont az a professzionális zenész, aki egész életét erre áldozta és a jövője múlik ezen, bizony hatalmas veszteséget szenved és hátrányba kerül egy ilyen apróságnak tűnő eset miatt.- Egy kamionsofőr télen megcsúszik a járdán, mert a ház előtt nem takarították el a jeget, és olyan szerencsétlenül ér földet, hogy megsérül a dereka. Ezzel általában nincs is sok dolga egy hétköznapi embernek, hiszen pihentetni kell és helyrejön. Viszont a kamionban, ahol egész nap zötykölődik a sofőr, sőt, a szállítmány körül is komoly fizikai munkavégzés van, nagy kockázatnak teszi ki magát valaki sérült derékkal. Sőt, amennyiben felismeri a problémát, és otthon alaposan ki szeretné magát kipihenni, akkor veszélyezteti a saját megélhetését, de a munkaadója bevételét is. Tehát egy egyszerű elcsúszás okozta derékbántalom nagyon sok következménnyel járhat, ha rossz emberrel történik.
A fenti két példát még rengeteggel lehetne folytatni, ezért volt égető szükség, hogy a nem vagyoni kártérítést felváltó sérelemdíj kellően rugalmas legyen és alkalmazkodjon a károsulás valódi értékéhez.
4 millió forint sérelemdíjat kapott a szülésznő
Dódujné Szőllősi Mariannának (60) egy pillanat alatt ment tönkre az élete, amikor egy vajúdó kismama megrúgta: a nő a bal szemével soha többé nem lát majd. A kórház azonban – elképesztő módon – ragaszkodott ahhoz, hogy ez nem munkahelyi baleset, és csak hosszas pereskedés vehette rá őket, hogy kifizessenek négymillió forint sérelemdíjat, bár Marianna eredetileg ötmilliót kért.
Az asszony 2017-ben egy harmadik gyermekét váró nő szülésénél segédkezett.
„Teljesen problémamentes szülés volt, már a kitolási szakaszban voltunk, amikor fájdalmában a kismama megrúgott. Akkor annyira csak a munkára koncentráltam, arra, hogy a baba egészségesen megszülessen, hogy nem is foglalkoztam a magam bajával. A kicsit már lefürdettem, mire rájöttem, hogy pokolian fáj a szemem, gyakorlatilag ki sem tudtam nyitni”
– idézte fel az asszony.
„Kiderült, hogy levált a retinám, hiába műtöttek meg, a látásomat a bal szememre elveszítettem.”
A kórháznak dolgozó szakértő nem kevesebbet állított, mint hogy fél szemmel a szülésznőnek ugyanannyi esélye van munkát találni és folytatni az életét, mint amikor teljesen egészséges volt.
Szerencsére a bíróság nem osztotta a szakértő véleményét, és megítélt a szülésznőnek négymillió forint sérelemdíjat.
Az asszony életét ez az összeg természetesen nem oldja meg, hiszen a baleset óta nem tud dolgozni.
„Nem így terveztük az életünket a férjemmel. Az elmúlt években csúnyán eladósodtunk, a lakásunk sincs a legjobb állapotban. Ez a pénz a lyukak tömködésére lesz elég”
– mondta lapunknak Marianna, aki örül a kártérítésnek, de az élete megkönnyítéséhez jobban jött volna több pénz.
Forrás: Videk.info
3 millió forint sérelemdíjat kapott egy miskolci férfi
A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletében 3 millió forint és kamatai sérelemdíj megfizetésére kötelezte azt a munkáltatót, akinek fiatal munkavállalója munkavégzés közben Miskolcon balesetet szenvedett és a tésztagyártó gép leszakította a jobb alkarját.
A betanított tésztagyártóként dolgozó felperes 15 millió sérelemdíj megfizetése iránt indított peres eljárást, mivel 2016. június 30. napján munkavégzés közben balesetet szenvedett és a száraztészta gyártó gép jobb kezét behúzta és jobb alkarját leszakította. Arra hivatkozott, hogy többször jelezte a gép hibáját, melynek javításáról alperes nem intézkedett, a munkavédelmi előírásokat nem tartották be.
A bíróság megállapította, hogy a munkáltató mulasztott akkor, amikor úgy vonta ki a gépet az üzemeltetésből, hogy ezt nem tüntette fel rajta és abban is mulasztott, hogy nem ellenőrizte a munkavállaló munkavégzését rendszeresen. Ekkor ugyanis észlelnie kellett volna, hogy egy működésből kivont gépet használ. Ellenben a munkavállaló ismerte a gép hibáját, tisztában volt azzal, hogy a kényszerkapcsolat ki volt iktatva, ami a védőrács felemelése esetén a gép működését leállította volna és ennek tudatában dolgozott a gépen.
A sérelemdíj összegének megállapításánál a bíróság figyelembe vette a baleset bekövetkeztének körülményeit, annak következményeit, a munkáltató és a sérült munkavállaló munkavédelmi szabálysértéseit és a sérült vétkes közrehatását is.
Forrás: boon.hu
Mitől függ az összegszerűség?
A bíróság mérlegeli ugyanazon sérülés esetén is hogy az egyénre vonatkozóan konkrétan milyen hátrányokat okozott. Nyilvánvalóan nagyobb a sérülés súlya, ha valaki az ujját, a munkakörén belül is használja, pl: gépíró, ha elveszti valamely ujját ez azt jelenti, hogy más munkakört kell választania, így az ő kára több, mint akinek az ujj használata kevesebb igénybevétellel jár. A bíróság ezen kívül értékeli, hogy milyen egyéb jogsérelmet okozott. A többszörös jogsérelmet magasabb összegű sérelemdíj megfizetésével értékeli.
Egyéb testi sértésen kívüli sérelemdíjak:
- képmással való visszaélés 300eFt – 500eFt-ig
- közszereplők sérelemdíjai 500e – 3MFt-ig
- jó hírnév megsértése 100eFt – 3MFt-ig
- üzleti titok megsértése 500eFt – 10MFt-ig
- kegyeleti jogok megsértése 500eFt – 3MFt-ig
Forrás: Serelemdij.net
Mi tartozik a személyiségi jogok körébe?
- Élet, a testi épség és az egészség
- Személyes szabadság, a családi és a magánélet, (önrendelkezéshez való jog, cselekvési szabadság)
- Magántitok (pl. levél, email titok) és az üzleti titok
- Személy hátrányos megkülönböztetése (egyenlő bánásmód)
- Becsület és a jóhírnév
- Meghalt ember emléke (kegyeleti jog)
- Személyes adatok védelméhez való jog (pl. név, lakcím és egészségügyi adatok)
- Névviseléshez való jog
- Képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
- Magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek védelméhez való jog
- Magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez való tartozás
Ez a felsorolás nem teljes, de ezek a területek kerülnek elő leggyakrabban. A korábbi példákból lehet azért sejteni, hogy ez a felsorolás nem kizárólagos, hanem minden esetet egyedileg kell kezelni és megítélni.
Milyen esetekben a leggyakoribb a sérelemdíj alkalmazása?
- Közlekedési balesetben súlyos, maradandó testi sérülést szenved a károsult (sőt, esetenként mentális betegségek is kialakulhatnak, például szorongás)
- Üzemi, vagy munkahelyi baleset következtében történő sérülés esetén
- Baleset következtében elvesztett közeli hozzátartozó esetében (szülők, gyerekek, testvérek, élettárs elvesztése során)
Ide kapcsolódik, hogy a sérelemdíjra nem csak fizikai sérülések következtében formálhatunk jogot, hanem mentális problémák miatt is (az említett szorongás), továbbá a hírnevünket ért sérelem miatt.
Ebből már könnyen kikövetkeztethető, hogy nemcsak magánszemélyek élhetnek a sérelemdíjjal, hanem akár cégek és közszereplők is.
A közszereplőknek ugyan némileg “tovább kell tűrni” a hírnévrontást, mint az átlagos magánszemélyeknek, viszont több példa is volt a közelmúltban, ahol például politikusok vagy televíziós szereplők ellen elkövetett hírnévrontás után ítéltek meg magas sérelemdíjat.
A cégek is nagyon érzékenyek erre, hiszen egy-egy lejárató kampány (mely lehet valós, de akár koholt is) komoly kárt tud okozni egy-egy vállalkozás számára.
Visszaélés a sérelemdíjjal
A fentiekből kiderült, hogy a sérelemdíj megítélése szubjektívnek tűnhet, mivel elég képlékeny törvényről van szó. Már-már kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat, ahol csak a bíró jószándékán és érvelésén múlik az igényelt díj jogossága.
Mivel a képlékeny, nem szilárdan és egyértelműen megfogalmazott törvények visszaélésre adhatnak jogot, ezért természetesen nem adnak csak úgy “bemondásra” milliókat.
A sérelemdíjról szóló perek néha nyögvenyelősen mehetnek, hiszen nekünk bizonyítani kell a sérelem valósságát, sőt gyakran szakértők előtt is meg kell állnia a sérelem tényének.
Ez bizonyos esetekben könnyen megy, hiszen egy kamionsofőr könnyen tudja igazolni azt, hogy mekkora bevételtől esik el azzal, hogy két hónapra kidőlt. A másik, zenész példánk viszont egy sokkal bonyolultabb helyzetet mutat be. Nem tudhatjuk azt pontosan, hogy mekkora sérülést szenvedett el és az hogyan határozza meg a zenei pályáját. Hiszen egy zenetanárnak esetenként ez kisebb problémát okozhat, mint egy felkapott sztárnak, aki világkörüli hangversenyeken játszik.
A pszichés gondokat szintén nehéz bizonyítani, hiszen nehezen lehet bebizonyítani, hogy milyen mértékű szorongás alakult ki a sérült félben, valamint ez valójában mekkora problémát is okoz neki az életében.
Nem jár sérelemdíj, ha önként és tudatosan sodorta magát veszélybe a sértett. Például egy ökölvívó nem perelheti be az ellenfelét, ha letört egy foga, vagy éppen agyrázkódást szenvedett.
Nagy valószínűséggel akkor is lemondhatunk a kompenzációról, ha orvosi műhibára hivatkozunk, viszont előtte aláírtunk egy nyilatkozatot, hogy vállaljuk a kockázatot.
Mi a tanulság?
A balesetek súlyossága egyénenként változhat, ennek következtében a kártérítés mértéke is. Nagyon fontos, hogy mindenképpen legyünk tisztában a lehetőségeinkkel, hiszen sem a biztosító, sem a károkozó nem fogja figyelmünket felhívni erre – sőt, maguknak kell megvédeni igazunkat.
A cikkünkből kiderült azonban, hogy ez gyakran nem is olyan egyszerű, hiszen nekünk kell bizonyítani az igazunkat a károsult fél és gyakran a biztosító keltette ellenszél ellenére is.
Ilyen esetben a legbölcsebben akkor járunk el, ha nem magunk akarjuk kivívni a minket (jogosan!) megillető maximális sérelemdíjat, hanem tapasztalt jogi szakértőre bízzuk a képviseletünket. Ez esetben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben juthatunk hozzá a sérelemdíjhoz.
Ön is károsult? Úgy érzi, hogy nem kapta meg az Önt megillető kárpótlást? Vegye fel velünk a kapcsolatot, ingyenes konzultáció során valódi kártérítési specialista fog Önnel foglalkozni! Éljen a jogaival!
