A sérelemdíj – avagy, hogyan lesz egy kéztörésből többmilliós kártérítés?

A sérelemdíj fogalmával már találkozhattunk, pár éve viszont leporolták a jogszabályt, hogy némileg életszerűbbé váljon az alkalmazása.

Sérelemdíj olyan esetben jöhet szóba, amikor a károsult nem vagyoni kárt szenved. Illetve az elszenvedett sérülés gyakran jóval nagyobb mértékben nehezítheti meg a bajba jutott fél helyzetét, mint azt elsőre hinnénk.

A törvénnyel kapcsolatban gyakori kritika, hogy attól még, hogy jogszerű, nem feltétlenül igazságos. A sérelemdíj intézménye viszont pont ezt próbálja javítani. Mivel a jogalkotók felismerték, hogy a baleseteket nem egy kaptafára kell húzni (ahogy a biztosítóknál látjuk, hogy egy kéztörés 150.000 Ft-ot jelent, egy ujjtörés 40.000 forintot), hanem a sérülés valódi “értéke” személyenként eltérhet.

Lehet, hogy ez így nehezen megfogható, viszont pár példa után egyértelmű lesz, hogy ez mit takar.

  • FabábúEgy nagyon tehetséges zeneakadémiai hallgató, aki már 16 éve napi több órát gyakorlással tölt, egyszer csak közlekedési baleset áldozata lesz. A baleset során eltörik a keze, amely pár héten belül meggyógyul. A csuklója viszont a rehabilitációt követően sem lesz 100%-os. Ezt az egészségbiztosító nem taksálja sokra, hiszen egy kicsit kötöttebb csukló – általában – még nem a világ vége. Viszont az a professzionális zenész, aki egész életét erre áldozta és a jövője múlik ezen, bizony hatalmas veszteséget szenved és hátrányba kerül egy ilyen apróságnak tűnő eset miatt.
  • Egy kamionsofőr télen megcsúszik a járdán, mert a ház előtt nem takarították el a jeget, és olyan szerencsétlenül ér földet, hogy megsérül a dereka. Ezzel általában nincs is sok dolga egy hétköznapi embernek, hiszen pihentetni kell és helyrejön. Viszont a kamionban, ahol egész nap zötykölődik a sofőr, sőt, a szállítmány körül is komoly fizikai munkavégzés van, nagy kockázatnak teszi ki magát valaki sérült derékkal. Sőt, amennyiben felismeri a problémát, és otthon alaposan ki szeretné magát kipihenni, akkor veszélyezteti a saját megélhetését, de a munkaadója bevételét is. Tehát egy egyszerű elcsúszás okozta derékbántalom nagyon sok következménnyel járhat, ha rossz emberrel történik.

A fenti két példát még rengeteggel lehetne folytatni, ezért volt égető szükség, hogy a nem vagyoni kártérítést felváltó sérelemdíj kellően rugalmas legyen és alkalmazkodjon a károsulás valódi értékéhez.

Mi tartozik a személyiségi jogok körébe?

  • Élet, a testi épség és az egészség
  • Személyes szabadság, a családi és a magánélet, (önrendelkezéshez való jog, cselekvési szabadság)
  • Magántitok (pl. levél, email titok) és az üzleti titok
  • Személy hátrányos megkülönböztetése (egyenlő bánásmód)
  • Becsület és a jóhírnév
  • Meghalt ember emléke (kegyeleti jog)
  • Személyes adatok védelméhez való jog (pl. név, lakcím és egészségügyi adatok)
  • Névviseléshez való jog
  • Képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
  • Magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek védelméhez való jog
  • Magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez való tartozás

Ez a felsorolás nem teljes, de ezek a területek kerülnek elő leggyakrabban. A korábbi példákból lehet azért sejteni, hogy ez a felsorolás nem kizárólagos, hanem minden esetet egyedileg kell kezelni és megítélni.

Milyen esetekben a leggyakoribb a sérelemdíj alkalmazása?

Az erkölcs istennőjének szobra

  • Közlekedési balesetben súlyos, maradandó testi sérülést szenved a károsult (sőt, esetenként mentális betegségek is kialakulhatnak, például szorongás)
  • Üzemi, vagy munkahelyi baleset következtében történő sérülés esetén
  • Baleset következtében elvesztett közeli hozzátartozó esetében (szülők, gyerekek, testvérek, élettárs elvesztése során)

Ide kapcsolódik, hogy a sérelemdíjra nemcsak fizikai sérülések következtében formálhatunk jogot, hanem mentális problémák miatt is (az említett szorongás), továbbá a hírnevünket ért sérelem miatt.

Ebből már könnyen kikövetkeztethető, hogy nemcsak magánszemélyek élhetnek a sérelemdíjjal, hanem akár cégek és közszereplők is.

A közszereplőknek ugyan némileg “tovább kell tűrni” a hírnévrontást, mint az átlagos magánszemélyeknek, viszont több példa is volt a közelmúltban, ahol például politikusok vagy televíziós szereplők ellen elkövetett hírnévrontás után ítéltek meg magas sérelemdíjat.

A cégek is nagyon érzékenyek erre, hiszen egy-egy lejárató kampány (mely lehet valós, de akár koholt is) komoly kárt tud okozni egy-egy vállalkozás számára.

   

Visszaélés a sérelemdíjjal

A fentiekből kiderült, hogy a sérelemdíj megítélése szubjektívnek tűnhet, mivel elég képlékeny törvényről van szó. Már-már kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat, ahol csak a bíró jószándékán és érvelésén múlik az igényelt díj jogossága.

Mivel a képlékeny, nem szilárdan és egyértelműen megfogalmazott törvények visszaélésre adhatnak jogot, ezért természetesen nem adnak csak úgy “bemondásra” milliókat.

A sérelemdíj sok pénz

A sérelemdíjról szóló perek néha nyögvenyelősen mehetnek, hiszen nekünk bizonyítani kell a sérelem valósságát, sőt gyakran szakértők előtt is meg kell állnia a sérelem tényének.

Ez bizonyos esetekben könnyen megy, hiszen egy kamionsofőr könnyen tudja igazolni azt, hogy mekkora bevételtől esik el azzal, hogy két hónapra kidőlt. A másik, zenész példánk viszont egy sokkal bonyolultabb helyzetet mutat be. Nem tudhatjuk azt pontosan, hogy mekkora sérülést szenvedett el és az hogyan határozza meg a zenei pályáját. Hiszen egy zenetanárnak esetenként ez kisebb problémát okozhat, mint egy felkapott sztárnak, aki világkörüli hangversenyeken játszik.

A pszichés gondokat szintén nehéz bizonyítani, hiszen nehezen lehet bebizonyítani, hogy milyen mértékű szorongás alakult ki a sérült félben, valamint ez valójában mekkora problémát is okoz neki az életében.

Orvosi vizsgálat

Nem jár sérelemdíj, ha önként és tudatosan sodorta magát veszélybe a sértett. Például egy ökölvívó nem perelheti be az ellenfelét, ha letört egy foga, vagy éppen agyrázkódást szenvedett.

Nagy valószínűséggel akkor is lemondhatunk a kompenzációról, ha orvosi műhibára hivatkozunk, viszont előtte aláírtunk egy nyilatkozatot, hogy vállaljuk a kockázatot.

Mi a tanulság?

A balesetek súlyossága egyénenként változhat, ennek következtében a kártérítés mértéke is. Nagyon fontos, hogy mindenképpen legyünk tisztában a lehetőségeinkkel, hiszen sem a biztosító, sem a károkozó nem fogja figyelmünket felhívni erre – sőt, maguknak kell megvédeni igazunkat.

A cikkünkből kiderült azonban, hogy ez gyakran nem is olyan egyszerű, hiszen nekünk kell bizonyítani az igazunkat a károsult fél és gyakran a biztosító keltette ellenszél ellenére is.
Ilyen esetben a legbölcsebben akkor járunk el, ha nem magunk akarjuk kivívni a minket (jogosan!) megillető maximális sérelemdíjat, hanem tapasztalt jogi szakértőre bízzuk a képviseletünket. Ez esetben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben juthatunk hozzá a sérelemdíjhoz.

Ön is károsult? Úgy érzi, hogy nem kapta meg az Önt megillető kárpótlást? Vegye fel velünk a kapcsolatot, ingyenes konzultáció során valódi kártérítési specialista fog Önnel foglalkozni! Éljen a jogaival!

Igen, szeretném igénybe venni az ingyenes konzultációt!