A sérelemdíj

A sérelemdíj fogalmával már találkozhattunk, pár éve viszont leporolták a jogszabályt, hogy némileg életszerűbbé váljon az alkalmazása.

“A sérelemdíj a 2014. március 15-én hatályba lépett magyar Polgári Törvénykönyv által bevezetett egyik új jogintézmény. A korábbi Ptk. értelmében a kártérítés megítéléshez a sértettnek bizonyítani kellett, hogy kára származott a személyiségi joga megsértéséből. Az új rendelkezések szerint azonban a sérelemdíj megítéléséhez már maga a jogsértés ténye is elegendő. A sérelem mértéke a sérelemdíj nagyságát befolyásolja. Önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.”

Forrás Wikipédia

A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezménye. A személyiségi jogok közé tartozik a becsület, a jó hírnév, a személyes adatok, a magántitok vagy a hátrányos megkülönböztetés. Bár a sérelemdíj hasonlít a nem vagyoni károk miatt kifizetett kártérítésre, de az új törvény miatt sokkal könnyebb bizonyítani, mivel a törvény egyértelműen a sértettet védi a személyiségi jogok megsértése esetén. Korábban a sértettnek azon kívül, hogy a személyiségi jogait megsértették még azt is bizonyítania kellett, hogy emiatt nem vagyoni kár érte.

Sérelemdíj olyan esetben jöhet szóba, amikor a károsult nem vagyoni kárt szenved. Illetve az elszenvedett sérülés gyakran jóval nagyobb mértékben nehezítheti meg a bajba jutott fél helyzetét, mint azt elsőre hinnénk.

A törvénnyel kapcsolatban gyakori kritika, hogy attól még, hogy jogszerű, nem feltétlenül igazságos. A sérelemdíj intézménye viszont pont ezt próbálja javítani. Mivel a jogalkotók felismerték, hogy a baleseteket nem egy kaptafára kell húzni (ahogy a biztosítóknál látjuk, hogy egy kéztörés 150.000 Ft-ot jelent, egy ujjtörés 40.000 forintot), hanem a sérülés valódi “értéke” személyenként eltérhet.

Lehet, hogy ez így nehezen megfogható, viszont pár példa után egyértelmű lesz, hogy ez mit takar.

• Egy nagyon tehetséges zeneakadémiai hallgató, aki már 16 éve napi több órát gyakorlással tölt, egyszer csak közlekedési baleset áldozata lesz. A baleset során eltörik a keze, amely pár héten belül meggyógyul. A csuklója viszont a rehabilitációt követően sem lesz 100%-os. Ezt az egészségbiztosító nem taksálja sokra, hiszen egy kicsit kötöttebb csukló – általában – még nem a világ vége. Viszont az a professzionális zenész, aki egész életét erre áldozta és a jövője múlik ezen, bizony hatalmas veszteséget szenved és hátrányba kerül egy ilyen apróságnak tűnő eset miatt.
• Egy kamionsofőr télen megcsúszik a járdán, mert a ház előtt nem takarították el a jeget, és olyan szerencsétlenül ér földet, hogy megsérül a dereka. Ezzel általában nincs is sok dolga egy hétköznapi embernek, hiszen pihentetni kell és helyrejön. Viszont a kamionban, ahol egész nap zötykölődik a sofőr, sőt, a szállítmány körül is komoly fizikai munkavégzés van, nagy kockázatnak teszi ki magát valaki sérült derékkal. Sőt, amennyiben felismeri a problémát, és otthon alaposan ki szeretné magát kipihenni, akkor veszélyezteti a saját megélhetését, de a munkaadója bevételét is. Tehát egy egyszerű elcsúszás okozta derékbántalom nagyon sok következménnyel járhat, ha rossz emberrel történik.

A fenti két példát még rengeteggel lehetne folytatni, ezért volt égető szükség, hogy a nem vagyoni kártérítést felváltó sérelemdíj kellően rugalmas legyen és alkalmazkodjon a károsulás valódi értékéhez.

4 millió forint sérelemdíjat kapott a szülésznő

Dódujné Szőllősi Mariannának (60) egy pillanat alatt ment tönkre az élete, amikor egy vajúdó kismama megrúgta: a nő a bal szemével soha többé nem lát majd. A kórház azonban – elképesztő módon – ragaszkodott ahhoz, hogy ez nem munkahelyi baleset, és csak hosszas pereskedés vehette rá őket, hogy kifizessenek négymillió forint sérelemdíjat, bár Marianna eredetileg ötmilliót kért.

Az asszony 2017-ben egy harmadik gyermekét váró nő szülésénél segédkezett.

„Teljesen problémamentes szülés volt, már a kitolási szakaszban voltunk, amikor fájdalmában a kismama megrúgott. Akkor annyira csak a munkára koncentráltam, arra, hogy a baba egészségesen megszülessen, hogy nem is foglalkoztam a magam bajával. A kicsit már lefürdettem, mire rájöttem, hogy pokolian fáj a szemem, gyakorlatilag ki sem tudtam nyitni”

– idézte fel az asszony.

„Kiderült, hogy levált a retinám, hiába műtöttek meg, a látásomat a bal szememre elveszítettem.”

A kórháznak dolgozó szakértő nem kevesebbet állított, mint hogy fél szemmel a szülésznőnek ugyanannyi esélye van munkát találni és folytatni az életét, mint amikor teljesen egészséges volt.

Szerencsére a bíróság nem osztotta a szakértő véleményét, és megítélt a szülésznőnek négymillió forint sérelemdíjat.

Az asszony életét ez az összeg természetesen nem oldja meg, hiszen a baleset óta nem tud dolgozni.

„Nem így terveztük az életünket a férjemmel. Az elmúlt években csúnyán eladósodtunk, a lakásunk sincs a legjobb állapotban. Ez a pénz a lyukak tömködésére lesz elég”

– mondta lapunknak Marianna, aki örül a kártérítésnek, de az élete megkönnyítéséhez jobban jött volna több pénz.

Forrás: Videk.info

3 millió forint sérelemdíjat kapott egy miskolci férfi

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletében 3 millió forint és kamatai sérelemdíj megfizetésére kötelezte azt a munkáltatót, akinek fiatal munkavállalója munkavégzés közben Miskolcon balesetet szenvedett és a tésztagyártó gép leszakította a jobb alkarját.

A betanított tésztagyártóként dolgozó felperes 15 millió sérelemdíj megfizetése iránt indított peres eljárást, mivel 2016. június 30. napján munkavégzés közben balesetet szenvedett és a száraztészta gyártó gép jobb kezét behúzta és jobb alkarját leszakította. Arra hivatkozott, hogy többször jelezte a gép hibáját, melynek javításáról alperes nem intézkedett, a munkavédelmi előírásokat nem tartották be.

A bíróság megállapította, hogy a munkáltató mulasztott akkor, amikor úgy vonta ki a gépet az üzemeltetésből, hogy ezt nem tüntette fel rajta és abban is mulasztott, hogy nem ellenőrizte a munkavállaló munkavégzését rendszeresen. Ekkor ugyanis észlelnie kellett volna, hogy egy működésből kivont gépet használ. Ellenben a munkavállaló ismerte a gép hibáját, tisztában volt azzal, hogy a kényszerkapcsolat ki volt iktatva, ami a védőrács felemelése esetén a gép működését leállította volna és ennek tudatában dolgozott a gépen.

A sérelemdíj összegének megállapításánál a bíróság figyelembe vette a baleset bekövetkeztének körülményeit, annak következményeit, a munkáltató és a sérült munkavállaló munkavédelmi szabálysértéseit és a sérült vétkes közrehatását is.

Forrás: boon.hu

Mitől függ az összegszerűség?

A bíróság mérlegeli ugyanazon sérülés esetén is hogy az egyénre vonatkozóan konkrétan milyen hátrányokat okozott. Nyilvánvalóan nagyobb a sérülés súlya, ha valaki az ujját, a munkakörén belül is használja, pl: gépíró, ha elveszti valamely ujját ez azt jelenti, hogy más munkakört kell választania, így az ő kára több, mint akinek az ujj használata kevesebb igénybevétellel jár. A bíróság ezen kívül értékeli, hogy milyen egyéb jogsérelmet okozott. A többszörös jogsérelmet magasabb összegű sérelemdíj megfizetésével értékeli.

Egyéb testi sértésen kívüli sérelemdíjak:

• képmással való visszaélés 300eFt – 500eFt-ig
• közszereplők sérelemdíjai 500e – 3MFt-ig
• jó hírnév megsértése 100eFt – 3MFt-ig
• üzleti titok megsértése 500eFt – 10MFt-ig
• kegyeleti jogok megsértése 500eFt – 3MFt-ig

Forrás: Serelemdij.net

Mi tartozik a személyiségi jogok körébe?

• Élet, a testi épség és az egészség
• Személyes szabadság, a családi és a magánélet, (önrendelkezéshez való jog, cselekvési szabadság)
• Magántitok (pl. levél, email titok) és az üzleti titok
• Személy hátrányos megkülönböztetése (egyenlő bánásmód)
• Becsület és a jóhírnév
• Meghalt ember emléke (kegyeleti jog)
• Személyes adatok védelméhez való jog (pl. név, lakcím és egészségügyi adatok)
• Névviseléshez való jog
• Képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
• Magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek védelméhez való jog
• Magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez való tartozás

Ez a felsorolás nem teljes, de ezek a területek kerülnek elő leggyakrabban. A korábbi példákból lehet azért sejteni, hogy ez a felsorolás nem kizárólagos, hanem minden esetet egyedileg kell kezelni és megítélni.

Milyen esetekben a leggyakoribb a sérelemdíj alkalmazása?

• Közlekedési balesetben súlyos, maradandó testi sérülést szenved a károsult (sőt, esetenként mentális betegségek is kialakulhatnak, például szorongás)
• Üzemi, vagy munkahelyi baleset következtében történő sérülés esetén
• Baleset következtében elvesztett közeli hozzátartozó esetében (szülők, gyerekek, testvérek, élettárs elvesztése során)

Ide kapcsolódik, hogy a sérelemdíjra nemcsak fizikai sérülések következtében formálhatunk jogot, hanem mentális problémák miatt is (az említett szorongás), továbbá a hírnevünket ért sérelem miatt.

Ebből már könnyen kikövetkeztethető, hogy nemcsak magánszemélyek élhetnek a sérelemdíjjal, hanem akár cégek és közszereplők is.

A közszereplőknek ugyan némileg “tovább kell tűrni” a hírnévrontást, mint az átlagos magánszemélyeknek, viszont több példa is volt a közelmúltban, ahol például politikusok vagy televíziós szereplők ellen elkövetett hírnévrontás után ítéltek meg magas sérelemdíjat.

A cégek is nagyon érzékenyek erre, hiszen egy-egy lejárató kampány (mely lehet valós, de akár koholt is) komoly kárt tud okozni egy-egy vállalkozás számára.

Visszaélés a sérelemdíjjal

A fentiekből kiderült, hogy a sérelemdíj megítélése szubjektívnek tűnhet, mivel elég képlékeny törvényről van szó. Már-már kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat, ahol csak a bíró jószándékán és érvelésén múlik az igényelt díj jogossága.

Mivel a képlékeny, nem szilárdan és egyértelműen megfogalmazott törvények visszaélésre adhatnak jogot, ezért természetesen nem adnak csak úgy “bemondásra” milliókat.

A sérelemdíjról szóló perek néha nyögvenyelősen mehetnek, hiszen nekünk bizonyítani kell a sérelem valósságát, sőt gyakran szakértők előtt is meg kell állnia a sérelem tényének.

Ez bizonyos esetekben könnyen megy, hiszen egy kamionsofőr könnyen tudja igazolni azt, hogy mekkora bevételtől esik el azzal, hogy két hónapra kidőlt. A másik, zenész példánk viszont egy sokkal bonyolultabb helyzetet mutat be. Nem tudhatjuk azt pontosan, hogy mekkora sérülést szenvedett el és az hogyan határozza meg a zenei pályáját. Hiszen egy zenetanárnak esetenként ez kisebb problémát okozhat, mint egy felkapott sztárnak, aki világkörüli hangversenyeken játszik.

A pszichés gondokat szintén nehéz bizonyítani, hiszen nehezen lehet bebizonyítani, hogy milyen mértékű szorongás alakult ki a sérült félben, valamint ez valójában mekkora problémát is okoz neki az életében.

Nem jár sérelemdíj, ha önként és tudatosan sodorta magát veszélybe a sértett. Például egy ökölvívó nem perelheti be az ellenfelét, ha letört egy foga, vagy éppen agyrázkódást szenvedett.

Nagy valószínűséggel akkor is lemondhatunk a kompenzációról, ha orvosi műhibára hivatkozunk, viszont előtte aláírtunk egy nyilatkozatot, hogy vállaljuk a kockázatot.

Mi a tanulság?

A balesetek súlyossága egyénenként változhat, ennek következtében a kártérítés mértéke is. Nagyon fontos, hogy mindenképpen legyünk tisztában a lehetőségeinkkel, hiszen sem a biztosító, sem a károkozó nem fogja figyelmünket felhívni erre – sőt, maguknak kell megvédeni igazunkat.

A cikkünkből kiderült azonban, hogy ez gyakran nem is olyan egyszerű, hiszen nekünk kell bizonyítani az igazunkat a károsult fél és gyakran a biztosító keltette ellenszél ellenére is.
Ilyen esetben a legbölcsebben akkor járunk el, ha nem magunk akarjuk kivívni a minket (jogosan!) megillető maximális sérelemdíjat, hanem tapasztalt jogi szakértőre bízzuk a képviseletünket. Ez esetben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben juthatunk hozzá a sérelemdíjhoz.

Ön is károsult? Úgy érzi, hogy nem kapta meg az Önt megillető kárpótlást? Vegye fel velünk a kapcsolatot, ingyenes konzultáció során valódi kártérítési specialista fog Önnel foglalkozni! Éljen a jogaival!