A sérelemdíj – avagy, hogyan lesz egy kéztörésből többmilliós kártérítés?
A sérelemdíj fogalmával már találkozhattunk, pár éve viszont leporolták a jogszabályt, hogy némileg életszerűbbé váljon az alkalmazása.
Sérelemdíj olyan esetben jöhet szóba, amikor a károsult nem vagyoni kárt szenved. Illetve az elszenvedett sérülés gyakran jóval nagyobb mértékben nehezítheti meg a bajba jutott fél helyzetét, mint azt elsőre hinnénk.
A törvénnyel kapcsolatban gyakori kritika, hogy attól még, hogy jogszerű, nem feltétlenül igazságos. A sérelemdíj intézménye viszont pont ezt próbálja javítani. Mivel a jogalkotók felismerték, hogy a baleseteket nem egy kaptafára kell húzni (ahogy a biztosítóknál látjuk, hogy egy kéztörés 150.000 Ft-ot jelent, egy ujjtörés 40.000 forintot), hanem a sérülés valódi “értéke” személyenként eltérhet.
Lehet, hogy ez így nehezen megfogható, viszont pár példa után egyértelmű lesz, hogy ez mit takar.
Egy nagyon tehetséges zeneakadémiai hallgató, aki már 16 éve napi több órát gyakorlással tölt, egyszer csak közlekedési baleset áldozata lesz. A baleset során eltörik a keze, amely pár héten belül meggyógyul. A csuklója viszont a rehabilitációt követően sem lesz 100%-os. Ezt az egészségbiztosító nem taksálja sokra, hiszen egy kicsit kötöttebb csukló – általában – még nem a világ vége. Viszont az a professzionális zenész, aki egész életét erre áldozta és a jövője múlik ezen, bizony hatalmas veszteséget szenved és hátrányba kerül egy ilyen apróságnak tűnő eset miatt.- Egy kamionsofőr télen megcsúszik a járdán, mert a ház előtt nem takarították el a jeget, és olyan szerencsétlenül ér földet, hogy megsérül a dereka. Ezzel általában nincs is sok dolga egy hétköznapi embernek, hiszen pihentetni kell és helyrejön. Viszont a kamionban, ahol egész nap zötykölődik a sofőr, sőt, a szállítmány körül is komoly fizikai munkavégzés van, nagy kockázatnak teszi ki magát valaki sérült derékkal. Sőt, amennyiben felismeri a problémát, és otthon alaposan ki szeretné magát kipihenni, akkor veszélyezteti a saját megélhetését, de a munkaadója bevételét is. Tehát egy egyszerű elcsúszás okozta derékbántalom nagyon sok következménnyel járhat, ha rossz emberrel történik.
A fenti két példát még rengeteggel lehetne folytatni, ezért volt égető szükség, hogy a nem vagyoni kártérítést felváltó sérelemdíj kellően rugalmas legyen és alkalmazkodjon a károsulás valódi értékéhez.
Mi tartozik a személyiségi jogok körébe?
- Élet, a testi épség és az egészség
- Személyes szabadság, a családi és a magánélet, (önrendelkezéshez való jog, cselekvési szabadság)
- Magántitok (pl. levél, email titok) és az üzleti titok
- Személy hátrányos megkülönböztetése (egyenlő bánásmód)
- Becsület és a jóhírnév
- Meghalt ember emléke (kegyeleti jog)
- Személyes adatok védelméhez való jog (pl. név, lakcím és egészségügyi adatok)
- Névviseléshez való jog
- Képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
- Magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek védelméhez való jog
- Magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez való tartozás
Ez a felsorolás nem teljes, de ezek a területek kerülnek elő leggyakrabban. A korábbi példákból lehet azért sejteni, hogy ez a felsorolás nem kizárólagos, hanem minden esetet egyedileg kell kezelni és megítélni.
Milyen esetekben a leggyakoribb a sérelemdíj alkalmazása?
- Közlekedési balesetben súlyos, maradandó testi sérülést szenved a károsult (sőt, esetenként mentális betegségek is kialakulhatnak, például szorongás)
- Üzemi, vagy munkahelyi baleset következtében történő sérülés esetén
- Baleset következtében elvesztett közeli hozzátartozó esetében (szülők, gyerekek, testvérek, élettárs elvesztése során)
Ide kapcsolódik, hogy a sérelemdíjra nemcsak fizikai sérülések következtében formálhatunk jogot, hanem mentális problémák miatt is (az említett szorongás), továbbá a hírnevünket ért sérelem miatt.
Ebből már könnyen kikövetkeztethető, hogy nemcsak magánszemélyek élhetnek a sérelemdíjjal, hanem akár cégek és közszereplők is.
A közszereplőknek ugyan némileg “tovább kell tűrni” a hírnévrontást, mint az átlagos magánszemélyeknek, viszont több példa is volt a közelmúltban, ahol például politikusok vagy televíziós szereplők ellen elkövetett hírnévrontás után ítéltek meg magas sérelemdíjat.
A cégek is nagyon érzékenyek erre, hiszen egy-egy lejárató kampány (mely lehet valós, de akár koholt is) komoly kárt tud okozni egy-egy vállalkozás számára.
Visszaélés a sérelemdíjjal
A fentiekből kiderült, hogy a sérelemdíj megítélése szubjektívnek tűnhet, mivel elég képlékeny törvényről van szó. Már-már kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat, ahol csak a bíró jószándékán és érvelésén múlik az igényelt díj jogossága.
Mivel a képlékeny, nem szilárdan és egyértelműen megfogalmazott törvények visszaélésre adhatnak jogot, ezért természetesen nem adnak csak úgy “bemondásra” milliókat.
A sérelemdíjról szóló perek néha nyögvenyelősen mehetnek, hiszen nekünk bizonyítani kell a sérelem valósságát, sőt gyakran szakértők előtt is meg kell állnia a sérelem tényének.
Ez bizonyos esetekben könnyen megy, hiszen egy kamionsofőr könnyen tudja igazolni azt, hogy mekkora bevételtől esik el azzal, hogy két hónapra kidőlt. A másik, zenész példánk viszont egy sokkal bonyolultabb helyzetet mutat be. Nem tudhatjuk azt pontosan, hogy mekkora sérülést szenvedett el és az hogyan határozza meg a zenei pályáját. Hiszen egy zenetanárnak esetenként ez kisebb problémát okozhat, mint egy felkapott sztárnak, aki világkörüli hangversenyeken játszik.
A pszichés gondokat szintén nehéz bizonyítani, hiszen nehezen lehet bebizonyítani, hogy milyen mértékű szorongás alakult ki a sérült félben, valamint ez valójában mekkora problémát is okoz neki az életében.
Nem jár sérelemdíj, ha önként és tudatosan sodorta magát veszélybe a sértett. Például egy ökölvívó nem perelheti be az ellenfelét, ha letört egy foga, vagy éppen agyrázkódást szenvedett.
Nagy valószínűséggel akkor is lemondhatunk a kompenzációról, ha orvosi műhibára hivatkozunk, viszont előtte aláírtunk egy nyilatkozatot, hogy vállaljuk a kockázatot.
Mi a tanulság?
A balesetek súlyossága egyénenként változhat, ennek következtében a kártérítés mértéke is. Nagyon fontos, hogy mindenképpen legyünk tisztában a lehetőségeinkkel, hiszen sem a biztosító, sem a károkozó nem fogja figyelmünket felhívni erre – sőt, maguknak kell megvédeni igazunkat.
A cikkünkből kiderült azonban, hogy ez gyakran nem is olyan egyszerű, hiszen nekünk kell bizonyítani az igazunkat a károsult fél és gyakran a biztosító keltette ellenszél ellenére is.
Ilyen esetben a legbölcsebben akkor járunk el, ha nem magunk akarjuk kivívni a minket (jogosan!) megillető maximális sérelemdíjat, hanem tapasztalt jogi szakértőre bízzuk a képviseletünket. Ez esetben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben juthatunk hozzá a sérelemdíjhoz.
Ön is károsult? Úgy érzi, hogy nem kapta meg az Önt megillető kárpótlást? Vegye fel velünk a kapcsolatot, ingyenes konzultáció során valódi kártérítési specialista fog Önnel foglalkozni! Éljen a jogaival!