Lerokkanás, rokkantsági ellátás

Mit nevezünk lerokkanásnak?

A lerokkanás, más szóval rokkantság  az egészségkárosodott személy részvételének akadályozottsága. 

A rokkantság az, amikor az ember tartósan nem tudja ellátni azokat a feladatait, amelyeket addig el tudott látni. Ezt tartós akadályozottságnak nevezik.

A tartós akadályozottság pedig az jelenti, hogy az egyén nem tudja ellátni olyan tevékenységeit (pl. keresőképesség, tanulás, önellátás), amelyet egyébként neme, kora és társadalmi szerepe alapján ellátna.

A rokkantság mértékének meghatározása orvosszakértői feladat. A megmaradt munkavégző képességet az erre törvényileg felhatalmazott hatóság jogosult megállapítani %-os mértékben. Ez 36%-100% között van. 

Különböző társadalombiztosítási ellátások illetik meg a rokkantat a rokkantság foka alapján (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj. Szociális juttatásokra is jogosult lehet (rendszeres szociális járadék), illetve különböző támogatásokra. 

Mi a rokkantsági ellátás?

A rokkantsági ellátás speciális pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, vagyis 2012. január 1. óta már nem a nyugdíjrendszer, hanem az egészségbiztosítási rendszer része. Ezért a rokkantsági ellátást nem úgy számítják, mint a 2011. december 31-éig létezett rokkantsági nyugdíjat, emiatt a rokkantsági ellátás összege nem függ az egész élet során szerzett szolgálati idő hosszától és az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összegétől. 

A rokkantsági ellátásnak is feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő, de ennek semmi köze sincs a szolgálati idő addig megszerzett tartamához.

Lerokkant az amerikai testépítő

Az amerikai Ronnie  Coleman 1998 és 2005 között birtokolta a profi testépítők trónját, ám a rengeteg edzés és megpróbáltatás az egészségébe került, gyakorlatilag lerokkant.  Manapság annak is örül, ha megtehet néhány métert.

Megpróbáltatásai 2007-ben, utolsó Mr. Olympiáján kezdődtek, amelyen fájdalmai miatt már csak a negyedik helyen végzett. Ekkor esett át első műtétjén, azóta nem akadt olyan testrésze, amelyben ne műtöttek volna. Operálták a nyakát, a csípőjét, a lábát és a hátát, utóbbit – pontosabban a gerincét – több alkalommal is.

Mik lehetnek az okai a lerokkanásnak?

Népbetegségnek számít már a diabétesz, a szív- és érrendszeri panaszok, nem egy daganattípus is ebbe a kategóriába tartozik. Ám vannak rajtuk kívül olyan kórok, amelyek gyakoriak ugyan, mégsem ismerik föl őket sokáig sem a betegek, sem az orvosok, emiatt egyre súlyosbodnak, végül lerokkanáshoz is vezethetnek. 

Van köztük olyan urológiai betegség, amelyből ma egy év alatt háromszor annyit diagnosztizálnak, mint korábban összesen, és nem azért, mert elterjedtebb, hanem mert valamivel ismertebb lett. 

“Évekig küszködtem, mire kiderült, mi a bajom. Felfázásszerű tünetekkel folyamatosan orvoshoz jártam, de hiába kezeltek, az állapotom nem javult. Másrészt nem is találtak nálam semmit, ami okot adott volna a panaszra. Minden leletem negatív lett, de biztos, ami biztos alapon sorra kaptam az antibiotikumokat, fölöslegesen, mert egyik sem segített. Hólyagtáji fájdalmam is egyre fokozódott, végül már húszpercenként kellett kimennem a mosdóba, ami a munkahelyen és a magánéletben is gondokat okozott” – meséli történetét Eszter.

forrás: Magyar Nemzet

Eszter kálváriájának akkor lett vége, amikor megállapították, hólyagfájdalom-szindrómája van, és elkezdték kezelni. Ez a kórkép szinte mindenkinél hosszas tortúrával jár. A hólyagfájdalom-szindróma nem gyógyítható véglegesen az orvosok mai tudása szerint, de az időben megkezdett szakszerű kezeléssel lassítani lehet a betegség súlyosbodását, emellett tartós, akár évekig tartó panaszmentességet is el lehet érni.

Még több embernek okoz gondot a krónikus obstruktív tüdőbetegség, más néven COPD (ezt a köznyelv krónikus hörghurutnak vagy tüdőtágulásnak nevezi). Kilencven százalékban a dohányzásra vezethető vissza, a világon a negyedik leggyakoribb halálok, hazánkban nagyjából félmillió embert érint. Csakhogy a betegek 70 százalékánál még nem ismerték föl, pedig a korai diagnózis plusz éveket, akár évtizedeket jelenthet. Mindez nemcsak életminőségben és emberéletben, hanem pénzben is mérhető, hiszen attól, hogy egy kezelés nem jelent megoldást, még van költségvonzata. Ráadásul a megfelelő ellátás elmaradása miatt sok beteg lerokkan, munkáját, megélhetését is elveszítheti.

Ki jogosult rokkantsági ellátásra?

• akinek egészségi állapota 51–60% között van, és 

foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg (vagyis 1961-ben  vagy korábban született), 

vagy

foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem  javasolt (B2 kategória),

• akinek egészségi állapota 31-50% között van, és

– tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória), viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

vagy

– tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt (C2 kategória)

• aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, de önellátásra képes és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
• akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

Mikor kaphatunk lerokkanás esetén kártérítést?

• Munkahelyi baleset kártérítés lerokkanás esetén
• Üzemi baleset kártérítés lerokkanás esetén
• Közlekedési baleset kártérítés lerokkanás esetén

Munkahelyi baleset kártérítés lerokkanás esetén

Munkahelyi baleset esetén a munkavállaló a munkahelyén vagy a munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved, és ebből eredően kára keletkezik. Fontos tudatában lenni annak, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkavégzése során balesetet szenved, az abból eredő vagyoni és nem vagyoni károkat a munkáltatónak teljes körűen meg kell térítenie.

Munkahelyi baleset esetén érdemes szakértőhöz fordulni, mivel sokan nem tudják érvényesíteni a kártérítési követelésüket.

Üzemi baleset kártérítés lerokkanás esetén

A munkavégzés nem csak a konkrét munkavégzési tevékenységet fogja át, hanem idetartozik a munka kezdete előtti, úgynevezett előkészítő, valamint a személyes szükségletekkel összefüggő (étkezés, átöltözés, tisztálkodás) tevékenység során elszenvedett káreset is.

Gyakran előfordulhat, hogy a munkavállalót munkába/ból történő utazása alkalmával éri baleset. Az ebből eredő károkért csak akkor felel a munkáltató, ha a szállítás a munkáltató által üzemeltetett (ill. saját) járművel való közlekedés során következik be. Egyéb esetben a baleset, a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti úti üzemi balesetnek minősül.

Közlekedési baleset kártérítés lerokkanás esetén

Ha a lerokkanás közlekedési baleset során keletkezik, fontos  tudni, hogy a károkozó gépjármű vezetőjének vagy a gépjármű kötelező felelősségbiztosítójának nem csupán a javítási költséget, illetve az úgynevezett totálkárt kell megtérítenie, hanem a balesettel okozati összefüggésben keletkezett valamennyi igazolt egyéb kárát is.