Maradandó egészségkárosodás

Mi az a maradandó egészségkárosodás?

Maradandó egészségkárosodásról beszélünk abban az esetben, ha a sérült állapota a baleset után stabil, további javulás már nem várható. 

Baleset esetén sokszor nehéz megállapítani, hogy mikor milyen százalékban érte a sérültet egészségkárosodás. Erre sok biztosítótársaságnál van lista, ahol százalékos arányban vannak megadva a különböző károsodások:

• mindkét szem látóképességének elvesztése: 100%
• mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése: 100%
• mindkét lábszár elvesztése: 90%
• egyik felkar elvesztése: 80%
• jobb kéz elvesztése (csukló szintjében): 65%
• bal kéz elvesztése (csukló szintjében): 50% stb.

Van olyan maradandó egészségkárosodás, ami nem szerepel a fenti listában. 

Ezekben az esetekben a biztosítók az orvosszakértő véleményére támaszkodnak, a maradandó károsodás mértékét, –  amit végállapotnak neveznek –  a baleset után legkorábban 1 évvel állapítják meg, de akár több év is eltelhet a többszörös orvosszakértői vizsgálatok után, mire a sérült baleseti kártérítést kaphat. 

Nézzünk meg néhány példát! 

munkahelyi baleset 

Munkahelyi baleset esetén a munkavállaló a munkahelyén vagy a munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved, és ebből eredően kára keletkezik. Fontos tudatában lenni annak, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkavégzése során balesetet szenved, az abból eredő vagyoni és nem vagyoni károkat a munkáltatónak teljes körűen meg kell térítenie.

Munkahelyünkön is érhet minket maradandó egészségkárosodás, amikor például vegyszerekkel dolgozunk. 

“Amerikában például kétmilliárd dolláros kártérítést ítéltek meg egy, a glifozát nevű gyomirtótól rákban megbetegedett házaspárnak. Az esküdtszék példátlan, 2 Mrd dolláros kártérítést ítélt meg egy házaspárnak, akik több mint 30 éven át használták a gyomirtót, és attól mirigyrákban betegedtek meg. A kártérítési ítélet azért volt ilyen magas, mert azt elrettentőnek szánták”

forrás: piacprofit

személyi sérülés

Személyi sérüléssel járó baleset típusoknál szintén lehet a következmény maradandó egészségkárodoság, ide tartoznak a közlekedési balesetek, a munkahelyi baleset, az üzemi baleset, illetve a gyalogosokat az utcán, közintézményekben vagy üzletekben érő balesetek. Ilyen esemény például, ha egy gyalogost elütnek a zebrán, elcsúszik egy üzletben vagy hivatalban, a fejére esik egy vakolatdarab, egy virágcserép vagy egy hótömb egy ház homlokzatáról, tetejéről vagy erkélyéről.

Jó példa erre, hogy eleshetünk egy padlón is, ami nem volt rendesen feltakarítva, esetleg csúszós maradt és nem tették ki a táblát, hogy figyeljünk rá. 

Ha belegondolunk abba, hogy amikor balesetet szenvedünk, inkább próbálunk tovább menni, mintha mi sem történt volna, nem is vesszük észre, ha a baleset esetleg nem a mi hibánkból történt. 

“Elesett egy mozgó járdalapon, beperelte az önkormányzatot, és 842 ezer forint kártérítést kapott egy asszony Komlón. Hozzá hasonlóan járt el egy másik komlói lakos is, aki az egyik lépcsősoron esett el, szintén járdahiba miatt. Számára 1 millió 700 ezer forintot ítélt meg a bíróság kártérítés gyanánt. Bár utóbbi esetében a város a megítélt követelést minden tekintetben eltúlzottnak tartotta, s ezért az ügy a másodfokú bíróságot is megjárta, a bíró végül a felperesnek adott igazat. Annak ellenére – áll a Városgondnokság egyik beszámolójában –, hogy a perbeli iratok szerint a férfinak már a balesetet megelőzően is voltak komoly mozgásszervi és mentális problémái.”

forrás: Bama.hu

közlekedési baleset

A közlekedési balesetet a leggyakoribb eset, amikor kártérítés követelhető. Vannak olyan esetek, amikor a balesetet szenvedett fél a mai napig nem kapott kártérítést.

Az alábbi eset károsultja egy baleset következtében olyan súlyosan megsérült, hogy lebénult, és kerekesszékbe kényszerült.  Azóta is pereskedik a biztosítóval, hogy megkapja a neki járó kártérítést. 

“A szabadkai főúton mentem alig hatvannal a sportmotorommal, amikor egy autós hirtelen kikanyarodott elém. Sajnos fékezni sem volt időm, de hogy elkerüljem a nagyobb bajt, rutinosan inkább ellöktem magamtól a motort. De sajnos olyan szerencsétlenül csúsztam be az autó alá, hogy vélhetően sokkal rosszabbul jártam – emlékezett vissza az évekkel ezelőtti ütközés drámai pillanataira a Vasárnapi Blikknek Antun.”

forrás: Vasárnapi Blikk

Itt is történhet sajnos maradandó egészségkárosodás, amivel csak később szembesülünk.

Ebben az esetben lehet igényelni vagyoni és nem vagyoni kártérítést. A kártérítés függ a sérülés jellegétől és a sérülés után kialakult következményektől. Ezekben az esetekben fontos tudni, hogy a károkozó (a balesetet okozó gépjármű biztosítója) köteles megtéríteni a károsult kárát. 

Mikor jár kártérítés?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mikor kérhetnek kártérítést, mi minősül maradandó egészségkárosodásnak. Erről statisztikai felmérések is készülnek,  amik szerint a kár 10% alatti az esetek egyharmadában, 10-30% közötti az esetek felében és 30-50%-nál is nagyobb mértékű, viszont 50%-nál nagyobb károsodást mindössze az esetek elenyésző százalékában állapítottak meg. 

Ha belegondolunk abba, hogy amikor balesetet szenvedünk, inkább próbálunk tovább menni, mintha mi sem történt volna, nem is vesszük észre, ha a baleset esetleg nem a mi hibánkból történt. 

Egy egyszerű, nyom nélkül gyógyuló sérülés esetén a kártérítés többnyire a gyógykezeléssel összefüggő költségekre terjed ki. A teljes gyógyulás után a költségek összegezhetők. A beteg rendbe jött, további költséggel nem jár a gyógyulása.

Mit lehet tenni, hogy kártérítést kapjunk?

Ha személyi sérülés ér minket, ne próbáljuk meg saját magunk megoldani a problémát. A biztosító szinte biztos, hogy megpróbálja megkérdőjelezni a baleset és a sérülés közötti kapcsolatot, ezért fontos, hogy gyorsan és alaposan dokumentáljuk a történteket, és bizonyítékokkal, orvosi látleletekkel támasszuk alá.

Közúti baleset esetén a baleset helyszínén és a károkozóval együtt töltsük ki a baleseti bejelentő nyomtatványt, melyből egy-egy eredeti példány őrizzünk meg. Ügyelni kell a nyomtatvány teljes körű és pontos kitöltésére, mivel a későbbiekben ez lesz a kárrendezés alapdokumentuma.

Ki kaphat kártérítést? 

• a 8 napon túl gyógyuló sérülések (pl. csonttörés) elszenvedői kaphatnak kártérítést
• a súlyos fogyatékossággal, vagy maradandó egészségkárosodással járó balesetek szenvedett sérültek kaphatnak akár havonta járadékot, vagy egyösszegű kártérítést
• halálos baleset esetén pedig az elhunyt hozzátartozóinak jár kártérítés

Balesetet szenvedett más hibájából? Munkahelyén megsérült? Tudta, hogy a baleset után maximálisan kártérítés jár a sérült számára?

Ne hagyja magát megkárosítani! A törvény Önt védi, éljen a jogaival! A balesetek gyakran a sérült egész életét befolyásolják!

Konzultáljon szakértőnkkel, komoly személyi sérülés esetén akár többmilliós (súlyos esetben akár több tízmilliós) kártérítés is megilleti Önt!