Mindannyian ki vagyunk téve a munkahelyi balesetek veszélyének. Dolgozzunk akár munkagépen, üzemben, de akár egy irodában is, bárhol érhet minket baleset. Nem csak a baleset kockázata jelent veszélyt számunkra de a munkaadó sajnos gyakran kitér a felelősség alól és ha nem vigyázunk, akkor a törvényt sem hívhatjuk segítségül.
A munkahelyi balesetek elleni legjobb módszer, ha nem hagyjuk, hogy megtörténjenek! Ez nem is olyan egyszerű, mint elsőre hangzik, hiszen sok tényezőn múlik ez:
- az új gépek szakszerű üzembe helyezésén
- biztonsági előírások betartásán
- megfelelő munkakörnyezet biztosításán
- munkavállalók felkészítésén
- munka ütemén, stb.
Mi számít munkahelyi balesetnek?
Minden baleset, ami munkahelyen, vagy munkavégzés közben történik, az munkahelyi baleset.
Amennyiben a sérültet az ittassága, szabálytalan munkavégzése, maszekolása, munkahelyi verekedése okozta, az is munkahelyi baleset. Ez esetben viszont a munkaadó felelőssége csökken. Sajnos nagyon sok munkaadó visszaél ezzel, ezért úgy próbálja beállítani a helyzetet, hogy a baleset a munkavégző hibájából történt. Ezzel nem csak erkölcsileg ártanak neki, de a sérülésen túl a jogos kártérítésétől is elesik.
Gyakori félreértés, hogy a munkába indulás közben, vagy munka végeztével hazafelé tartás idején szerzett sérülés munkahelyi balesetnek számít-e. Ez csak abban az esetben számít munkahelyi balesetnek, ha a munkaadó saját, vagy bérelt járművével történt a baleset. Amennyiben munkába indulunk és a tömegközlekedésen baleset ért minket, az nem a munkaadó felelőssége.
Hogyan vélekedik a törvény a balesetről?
Azt mindenki tudja, hogy mit jelent a baleset. De törvényi szempontból fontos mégis tisztázni a fogalmakat.
A baleset olyan egyszeri külső hatás, mely a balesetet ért embertől független, rövid idő alatt történik meg és sérülést, károsodást okoz.
Tehát az nem számít munkahelyi balesetnek, hogy egy sofőr évek alatt kialakult gerincsérülést szerzett munkavégzést követően, vagy egy üzemben a nagy zaj végett halláskárosodás alakult ki. Az viszont egyértelműen munkahelyi baleset, ha munkavégzés közben valaki megcsúszik a vizes padlón, leesik a létráról, megégeti magát, stb. Külső hatásnak számít a nedves padló, rossz szigetelés, instabil létra, stb. Viszont, ha a munkavállaló meglévő betegsége miatt történik a baleset, ott nem beszélhetünk külső tényezőről (például ha a munkavállaló fogfájás miatt nem koncentrál).
Figyelem, a munkaadó nem csak munkahelyi baleset esetén felelős, hanem munkahelyi megbetegedés esetén is! Mukahelyi megbetegedésről akkor beszélünk, ha ismétlődő munkavégzési hatások végett alakul ki a probléma. Jó példa erre sofőr gericbetegsége, vagy az üzemi munkás halláskárosulása a folyamatos zajterhelés végett. A munkahelyi megbetegedések legtöbbször ízületi- és gerincbántalmakat, hallás-, látáskárosulást, légzőszervi gondokat okoznak.
A sérült akarata is kényes kérdés. Sajnos a magasabb összegű kártárítés végett már többen is választották, hogy szándékosan okoznak balesetet maguknak. Ez a legtöbbször kiderül és ilyenkor a sérült csak magának árt vele a bajba került dolgozó. Azért említjük ezt, mert előfordulhat, hogy sérülés esetén a biztosító próbálja így feltüntetni a balesetet. Többek között ezért is legyünk nagyon alaposak és következetesek a jegyzőkönyv felvételénél, hogy elkerüljük ezeket a kellemetlenségeket.
Megkülönböztetünk könnyű és súlyos sérülést, időszakos és maradandó károsodást is.
Mi SEGÍTÜNK Neked!
Ha balesetet szenvedtél, ahol megsérültél, és nem Te voltál a hibás,
akkor akár több 10-, 100 millió forintos kártérítést is kaphatsz!
A kártérítés megfizetését törvény írja elő!
Kérd profi kártérítési szakértőink segítségét!
Kattints a gombra!
Súlyos balesetnek számítanak az alábbiak
Súlyos balesetnek számít, amely a sérült halálát okozta, vagy olyan sérülés, mely egy éven belül a halálához vezet. Továbbá magzata, újszülöttje halálát, vagy életvezetését tartósan zavaró károsodását okozza. Ennek megállapítását minden esetben szakorvos végzi.- Valamelyik érzékszerv (látás, hallás, szaglás stb.) elvesztését, vagy jelentős méretű károsodásával jár.
- Orvosi szakvélemény szerint életveszélyes sérülést, vagy egyéb egészségkárosodást okoz, pl. amputáció, maradandó egészségkárosodás
- Csonkulást okoz (ujjak, végtagok).
- Beszélőképesség elvesztését, romlását, pszichés zavart okozott.
Természetesen minden sérülést komolyan kell venni! Elképzelhető, hogy egy könnyűnek tűnő sérülés alapjaiban változtatja meg a sérült munkavégző képességét. Ilyenkor egyedileg kell mérlegelni. Hiszen amíg egy irodai dolgozó egy rándult boka után pár nappal már munkaképes, addig egy rakodó esetében a teljes gyógyulást ki kell várnia.
Vitás helyzet esetén mindenképpen kérjük szakértő segítségét. A munkaadó sok esetben nem engedi, hogy a megfelelő kezelésben részesüljünk, vagy a minket megillető ellátást megkapjuk. A törvény a munkavállalót védi, de csakis abban az esetben tudjuk érvényesíteni a jogainkat, ha ismerjük őket!
Mi a munkaadó feladata?
1. Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás tartása, megszervezése.
A munkaadó felelőssége, hogy megszervezésre kerüljön ez az oktatás, ahol egyértelműen és tárgyilagosan fel kell készíteni a dolgozókat a veszélyhelyzetekre, azok elkerülésére és a veszélyhelyzetkor való tennivalókra. Ezt az oktatást csak szakember tarthatja.
2. Az elsősegélynyújtás biztosítása.
Munkahelyi baleset esetén a munkaadónak a legfontosabb feladata az azonnali segítség. Ez szakszerű elsősegélynyújtást, vagy mentő hívását jelenti. A munkahelynek rendelkeznie kell olyan elsősegélydobozzal, melynek szavatossága nem járt le. Amennnyiben az elsősegélydoboz hiányos, vagy lejárt, azt a gyógyszertárban fel tudják tölteni. Mindenképpen legyen olyan ember a helyszínen, aki elsősegélynyújtó oktatáson vett részt és tudja is alkalmazni. Ez nagyon fontos, hiszen sok esetben pillanatokon múlik csak, hogy könnyű sérülést szenvedünk, vagy maradandó károsodást.
Például aki megégeti magát, savba nyúlt, intenzíven vérzik, azoknak azonnali és szakszerű ellátást kell kapnia.
Ez nem csak a munkavállalók egészsége végett fontos, hanem a munkavédelmi bírság elkerülése szempontjából is. Ráadásul az OMMF (Országos Munkavédelmi és Mukaügyi Főfelügylőség) ellenőrzi is, hogy a tárgyi feltételek (elsősegélynyújtó doboz) és szakmai (hozzáértő kolléga) biztosítottak-e.
3. Ha a munkahelyi baleset megtörtént.
A lehető leghamarabb gondoskodni kell a sérült ellátásáról és helyszín biztosításáról, hogy a segítségnyújtás zavartalan lehessen.- Gondoskodni kell róla, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon. Ez azért fontos, hogy a baleset okait meg lehessen állapítani. Sajnos sok munkaadó kitér a felelősség alól és igyekszik úgy feltüntetni a szituációt, hogy a balesetet ért személy volt a hibás. Ne hagyja, hogy a munkaadó visszaéljen a helyzettel!
- Hivatalos jegyzőkönyvet kell felvenni! A jegyzőkönyvben ragaszkodjunk hozzá, hogy részletesen, pontosan és tényszerűen fel legyenek tüntetve a körülmények és a baleset súlyossága is! A felelős és kártérítés összegének megállapítása szempontjából ez nagyon fontos.
- A balesetet köteles kivizsgálni és be kell jelenteni az illetékes hatóság felé következő hónap 8-ig. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell. A három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó sérülésről szóló jegyzőkönyvet az OMMF területileg illetékes felügyelőségéhez is el kell juttatni.
- Akkor is ki kell vizsgálni a balesetet, ha az nem volt súlyos és nem okozott munkaképtelenséget. A baleseteket baleseti naplóba kell írni és azt a baleseti nyilvántartásba rögzíteni.
A munkáltató 15 napon belül köteles tájékoztatni a sérültet a kárigény előterjesztésére. Ha a munkavállalónak csökkent a munkaképessége a felgyógyulás után, akkor baleseti járadék illeti meg. Ha ez a sérülés meghaladja a 67%-ot, akkor baleseti rokkantsági nyugdíj jár neki. Fontos, hogy a TB ellátás szempontjából lényegtelen, hogy vétkes volt-e a sérült, vagy sem. A sérülés mértékét független szakorvosi bizottság állapítja meg!
Sajnos rengeteg történetet hallani arról, hogy a baleset után a munkáltató megígéri a sérültnek, hogy ha nem töltik ki a jegyzőkönyvet, vagy nem töltik ki a valóságnak megfelelően, akkor a munkavállaló nem kerül hátrányba, minden őt megillető díjat megkap, sőt még jobban is jár… SOHA ne menjünk bele ilyen alkuba! Hiába az akár évtizedes ismertség, a munkaadó számára addig vagyunk fontosak, amíg munkaképesek vagyunk. Ha a munkaadónk valóban korrekt, akkor nem fog az utunkba állni, hanem törvényileg is minden feladatát teljesíti.
De nem csak a munkaadóval szemben kell mindent a törvényi előírásoknak megfelelően tenni. A biztosítónak is az az érdeke, hogy a lehető legkevesebb kártérítést állapítsák meg számunkra. Ha nem vagyunk kellően felkészültek és nem ragaszkodunk jogainkhoz, akkor súlyos százezrektől, vagy akár milliós összegtől is megfoszthatnak minket. Ne felejtsük el, hogy a kártérítés nem ajándék és nem vigaszdíj, hanem jogosan illet minket!
Ha munkahelyi baleset érte, ne hagyja magát! A törvény Önt védi, éljen a jogaival! A munkahelyi balesetek gyakran a sérült egész életét befolyásolják!
Konzultáljon szakértőnkkel, komoly személyi sérülés esetén akár többmilliós (súlyos esetben akár több tízmilliós) kártérítés is megilleti Önt!
