A 2017-es tél sok csúcsot megdöntött, sajnos rengeteg balesetet is hozott magával a tartós fagy, hideg és a múlni nem akaró jégpáncél.
Azt hinnénk, hogy az első rügyek megjelenésekor már megnyugodhatunk, de sajnos erről szó sincs. Ugyan már nem a több centiméter vastag jégrétegre, rossz látási viszonyokra és a bacilusokra kell felkészülnünk, hanem máshonnan leselkedik ránk a veszély.
Motoros balesetek
A pozsonyi egyetem 20 éven át készített statisztikákat, amely a motoros baleseteket vizsgálta. Ebből kiderül, hogy 91%-ban férfiak hunytak el motorozás közben. Több, mint felük (54%) másik járművel ütközött, 28% fának, korlátnak, oszlopnak ütközött, míg 18%-uk elcsúszott a motorral.
A statisztikák alapján leggyakrabban az agy és a tüdő sérült, a halálesetek nagy részét a koponyacsont sérülése okozta. Sőt, a 80-90 km/h sebességgel bekövetkezett balesetek során az átlagos védőruha sem nyújt nagy biztonságot, nagyon kevés az esély a túlélésre.
Mivel a balesetek több, mint felében más járművel ütköznek össze a motorosok, ezért nem csak ők vannak veszélynek kitéve, hanem a többi közlekedésben résztvevő is.
A rendőrségi beszámolók szerint a szigorítások ellenére is évről-évre nő a balesetek száma. Míg az autós balesetek többsége anyagi kárral jár és sok esetben csak könnyű sérülésekkel jár (vagy még azokkal sem), addig a motorosoknál ez az arány sokkal rosszabb: a súlyos és ahalálos balesetekaránya jóval nagyobb.
A motoros baleset előfordulása több okra vezethető vissza
A közvélekedés szerint a motorosok vadul, meggondolatlanul és kockázatot keresve vezetnek, a motorosok persze tagadják ezeket a vádakat. Az igazság valahol a kettő között van. Hiszen azt látni kell, hogy egy motorral sokkal könnyebb balesetet szenvedni (akár egy kavics, vagy egy marék föld is kifoghat még egy rutinos motoroson is). Továbbá hiába az abs, a sisak és a védőfelszerelés, de amíg az autón be vagyunk szíjazva egy fémdobozba, motoron sokkal kockázatosabb közlekedni.
A másik része, hogy a motoros balesetek sok esetben az élménymotorozásból erednek, amik jellemzően nem arról szólnak, hogy a KRESZ utolsó betűjét is betartsák a sofőrök. Tehát a gyorshajtások, szabálytalan előzések, elsőbbség meg nem adása mind-mind előfordul.
Érdekes adat, hogy a motorral történő közlekedési balesetek fele egyenes útszakaszban történt, a dobogó második fokán a kereszteződésekben történő balesetek állnak, míg bronzérmes lett a kanyarokban bekövetkező baleset – holott nagyon sokan erre voksoltak volna.
Az azonos irányba haladók okozták a legtöbb balesetet (előzések közben történt ütközés), a megcsúszások, felborulások, farolások csak ez után következnek a listán.
A balesetek többsége tavasszal történik, amikor “rajzanak a motorosok”. Ez azért veszélyes időszak, mert sokan több hónap kihagyás után ülnek csak motorra és elfelejtik a fokozatosság elvét, nem jól ítélik meg saját és járművük képességeit. Gyakori, hogy az út időnként még le-lefagy az árnyékos részeken, amit a rosszabb tapadású motorok nem kezelnek jól. A másik probléma az szokott lenni, hogy az autósok hónapokon át nélkülözték a motoros társaságot az utakon, ezért az első tavaszi hetekben még az újdonság erejével tud hatni rájuk a motoros forgalom.
Sajnos a tavaszi balesetek egyik “slágere” lett a motoros balesetek megjelenése. De nem csak ezzel kell számolnunk az első rügyek megérkezésekor.
A fentiekből kiderült, hogy a motoros baleset nem csak a motorosokra, de minden közlekedőre komolyveszélyt jelentenek. Fontos leszögezni, hogy egy motoros balesetnél nem egyértelműen a motoros a vétkes fél, de ezt minden esetben a hatóságnak kell mérlegelnie, hiszen minden baleset más és más.
