Tévedni emberi dolog, tartja a mondás, de bizonyos esetekben egy egyszerű hibának is nagyon súlyos, olykor végzetes következménye lehet. Ide tartozik az orvosi műhiba is.
Mindannyian rettegünk attól, hogy kórházba kerülve félrekezelnek minket, vagy egyéb probléma merül fel, hiszen sehol nem vagyunk olyan kiszolgáltatottak, mint az orvos előtt.
Talán már mindannyian hallottunk könnyebb-súlyosabb történeteket akár a környezetünkben is. Pontos statisztikát azért nehéz közölni arról, hogy hány műhiba történt az adott évben, mivel a műhibák nagy része nem derül ki, vagy nem kerül bebizonyításra.
A műhibák típusai
Több típusú műhibát különböztethetünk meg.
A leggyakoribbak közé tartozik:
- Kórházban szerzett fertőzés: azt hihetnénk, hogy a kórházban minden steril és biztonságban érezhetjük magunkat ott, de ez sajnos nincs így. Sőt, a kórházakban koncentráltan találkozhatunk fertőzésekkel, hiszen hiába minden elővigyázatosság, ha folyamatosan fertőző betegek vannak a kórházakban, akkor a legnagyobb elővigyázatosság esetén is találkozhatunk fertőzésekkel.
- Félrekezelt páciens: elcserélik a kórlapot, más kapja meg a gyógyszert, más adagban kapunk gyógyszert stb. Rengeteg hihetetlennek tűnő történetet hallottunk már, amikor egy pácienst félrekezeltek. Ez megtörténhet akkor, ha az orvos rosszul állapítja meg a betegségünket, de úgy is, ha egy másik beteggel kevernek minket össze.
- Téves diagnózis: nagyon veszélyes, amikor egy pácienst félrediagnosztizál egy orvos. Ilyen esetben szinte esélyünk sincs a gyógyulásra, hiszen a betegségünk is rosszul van megállapítva.
Egyes szakértői vélemények szerint leginkább a nőgyógyászati területen fordul elő műhiba. Sajnos a szülészeti területet is érinti ez, ahol hatalmas az orvosok felelőssége.
Ki a hibás?
Természetesen könnyű az orvost hibáztatni minden esetben és valljuk be, az orvosnak nagy a felelőssége. Csakhogy az ő feladata sem egyszerű, továbbá az orvos is ki van szolgáltatva a körülményeknek.
Ismerve az itthoni egészségügyet, az orvosok nagyon leterheltek, hiszen szó szerint életek múlnak rajtuk és egy 24 órás műszak egy nyugodtabb portaszolgálat során is megterhelő, egy orvosi ügyelet során pedig igen nagy fizikai és mentális terhelést élnek át az orvosok.
Továbbá a hazai egészségügy sem biztosít ideális körülményeket az orvosok és kórházi dolgozók számára. Nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával; pontatlan, leharcolt berendezéssel pedig nem lehet modern és színvonalas ellátást nyújtani.
Gyakori, hogy az alapfelszerelések is hiányoznak, nem egy esetben a mentő nem volt ellátva kötszerrel, vagy ragtapasszal. Megfelelő mennyiségű és minőségű fertőtlenítőszer hiányában hiába a takarítás és fertőtlenítés, nem érezhetjük magunkat biztonságban.
Akkor ne is pereljünk, ha megtörténik a baj?
A kártérítés nem ajándék és nem alamizsna, hanem jogosan megillet minket. Amennyiben olyan eset történik velünk, vagy családtagunkkal, amit jogi útra kellene terelnünk, akkor ne hallgassuk azt el.
A kártérítési eljárás során az lesz elmarasztalva, akié a felelősség volt (ez sok esetben nem az orvos, hanem például a kórház). A fizetési kötelezettség pedig a biztosítót terheli általában.
Érdekes adalék, hogy a magánkórházakban rendszerint nehezebb hozzájutni jogos kártérítésünkhöz, hiszen gyakran korlátolt felelősségű társaságként működnek. Ilyen esetekben egy kártérítésre specializált jogász hatalmas segítséget tud nyújtani.
Függetlenül attól, hogy állami, vagy magán kórházakban történt a baj, a jogi képviselet minden esetben javasolt. Ugyanis egy-egy kártérítési eljárás hosszú éveken át el tud húzódni, míg egy ügyvéd segítségével ennél jóval gyorsabban pontot tehetünk az ügy végére.
Milyen előnye van egy kártérítési specialistanek?
- az eljárás sokkal gyorsabb lesz segítségével
- sokkal kevesebb dolgunk lesz az ügy során
- a lehető legmagasabb összegű kártérítéshez juthatunk hozzá
Egy ügyvéd tökéletesen ismeri az eljárásrendet és napi 8 órát tud az ügyünknek szentelni. Azon túl nem áll feleslegesen sorba és tudja, hogy kit, mikor és milyen iratokkal kell felkeresni. Biztosak lehetünk benne, hogy egy ügyvéd által benyújtott iratot nem fognak formai hibával elutasítani, továbbá abban is, hogy a biztosító nem próbálja meg kiszúrni a szemünket nevetséges összegekkel, hanem a lehető legmagasabb összegű kártérítéshez juthatunk hozzá egy szakértő segítségével.
Milyen formában kapok kártérítést?
A kártérítés megállapításának több módja van. Kártérítésnek az eset után kapott, általában nagyobb összegű, egy összegben kifizetett pénzt kapjuk, míg tartós hátrány során (maradandó károsodás esetében) gyakran járadékot is kaphatunk.
A járadék havi szinten kapott, fix összegű támogatás, mely általában bizonyos ideig jár a károsult félnek.
Mekkora kártérítésre számíthatok?
Orvosi műhibaperek során nem lehet egy egyértelmű táblázattal szolgálni, hogy melyik műhiba milyen anyagi vonzattal jár. Minden eset más, minden hiba más súlyosságú és a felelősség is eltérő mértékű lehet.
A kártérítés szempontjából kiemelt szerepe van a sérelemdíjnak is, mely egyénenként eltérő mértékű lehet. A sérelemdíj, mely rokonítható a “nem vagyoni kártérítéssel” azt jelenti, hogy a sérülés súlyosságát nem önmagában nézik, hanem azzal együtt, hogy az elszenvedett fél számára mekkora hátrányt jelent az a sérülés.
Egy példa jól szemléletei a sérelemdíj figyelembevételének jellegét: egy térdsérülés egy irodai dolgozó számára jóval kisebb munkából való kiesést jelent, mint egy profi sportoló számára. Amíg egy sérülés valaki számára enyhe kellemetlenséggel járhat, addig a másik fél számára sorsdöntő jelentősége lehet. A törvény ezt felismerve közelíti meg kártárítés megállapítását.
Peren kívül
A kifizetett összegek tehát erős szórás alá tartoznak, ugyanakkor peren kívüli megállapodásoknál nem ritkák az 5-20 milliós tételek (amiben a 20 millió már igen magasnak számít).
Peres eljárás során
Amennyiben bíróság dönt, akkor a kifizetett összeg függ a per hosszától és attól is, hogy milyen vagyoni és nem vagyoni kártérítést kér a felperes. Itthon több esetben is 100 millió Ft feletti összegről is tudunk, a 25-45 millió forintos összeg már viszonylag gyakorinak mondható, bár ilyen esetben gyakran több károsult között oszlik meg ez az összeg.
A fejenkénti 20-25 millió forintos kártérítési összeg nem ritka, viszont a magasabb összegek közé tartozik már.
Melyiket válasszuk?
A peren kívüli eljárás és a peres eljárás között nem lehet egy ökölszabályt mondani, hogy melyikkel járunk jobban. Mindegyiknek megvan az előnye és hátránya, amely minden ügynél más és más súllyal esik latba.
Az viszont biztos, hogy akkor juthatunk hozzá leggyorsabban a legmagasabb összegű kártérítéshez és akkor lesz a legkevesebb dolgunk az eljárás során, ha egy tapasztalt, kártérítési perekre szakosodott ügyvéd segítségét kérjük.
Mennyi ideig tart az eljárás?
Az orvosi műhibaperek esetében több tényező is komolyan befolyásolhatja, hogy mennyi ideig tart az eljárás.
A leggyorsabban azoknak az eseteknek lehet pontot tenni az ügy végére, ahol a műhibaper során
- halálos baleset történt,
- kevés felperes található,
- a felelős személye (legyen az a doktor, a kórház, vagy egyéb egészségügyi intézmény/dolgozó) egyértelmű,
- hajlandóak megegyezni,
- kizárólag kártérítést kér a felperes, lemond a havi járadékról
- az ügyben felkészült .
Ezek az esetek már 1-3 hónap alatt sikeresen lezárhatóak, míg egyéb esetekben, főleg, ha mi magunk próbálunk kiállni jogainkért, akiknek nincs megfelelő tapasztalata és valószínűleg életünkben először kell kártérítési ügyeket intézni, akár hosszú évekkel is számolhatunk.
Amennyiben Ön is kártérítési eljárást indítana egy kórház, orvos, vagy egyéb egészségügyyi intézménnyel szemben, konzultáljon előtte egy kártérítési szakértővel! Tapasztalt kártérítési specialistánk ingyenes konzultációs lehetőséget biztosít Önnek!
