“Nagyon súlyos munkahelyi baleset következtében lebénultam. Senki sem törődött velem, nem érdekelt senkit, hogy mi lesz velem ezek után. Jelenleg itt foglalkoznak az ügyemmel, több tízmillió forint kártérítési igényem érvényesítése van folyamatban a Baleseti-Kártérítés.com szakértőinek segítségével. Ezúton is hálásan köszönöm nekik!” ━ F. József
Mit nevezünk munkahelyi balesetnek, mikor jár kártérítés munkahelyi balesetek esetén?
Munkahelyi baleset esetén a munkavállaló a munkahelyén vagy a munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved, és ebből eredően kára keletkezik. Fontos tudatában lenni annak, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkavégzése során balesetet szenved, az abból eredő vagyoni és nem vagyoni károkat a munkáltatónak teljes körűen meg kell térítenie.
A gerinctörés, lebénulás, maradandó egészségromlás, rokkantság, amputáció rosszabb esetben baleseti halál mind-mind, olyan személyi sérülés, mely esetén vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelhető.
Munkahelyi balesetek esetén, – főleg ha súlyos a munkahelyi baleset – eszünkbe jutnak az alábbi kérdések:
- ki fog minket ápolni?
- hogyan fognak minket ápolni?
- mi lesz velem és a szeretteimmel?
- ki fogja eltartani a családomat és miből?
Ezért nagyon fontos, hogy ha megtörtént a baleset és, és személyi sérülésről szerzünk tudomást, akkor a munka irányítója felé jelentési kötelezettségünk van, az eseményt rögzíteni kell, majd megállapítani, hogy balesetről, munkabalesetről vagy üzemi balesetről van-e szó.
Csak így érvényesíthetjük igazunkat, hogy a munkahelyi balesetek esetén a sérelem súlyával arányos, pénzben kifejezett baleseti kártérítés összeget kapjunk, mégpedig legalább olyan összegben, ami alkalmas arra, hogy az okozott hátrányt ellensúlyozza.
Mikor tekinthető egy baleset munkahelyi balesetnek?
Minden olyan baleset, ami a munkavállalót munkavégzése során és azzal összefüggésben éri, az munkahelyi balesetnek tekinthető.
Mikor nem tekinthető egy baleset munkahelyi balesetnek?
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek, csak üzemi balesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Azaz nem tekinthető munkahelyi balesetnek az az eset, mely az alatt következik be, amikor a munkavállaló otthonától a munkahelyére tart, illetve munkahelyéről hazafelé tart gyalog, gépjárművel illetve tömegközlekedési eszközzel.
Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, a munkahelyi baleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a munkavállalót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset vagy úgynevezett foglalkozási megbetegedést szenved el.
Mennyi lehet a munkahelyi balesetek esetén a kártérítési összeg?
A baleseti kártérítés összege nagyon változatos lehet amennyiben munkahelyi baleset történt. A biztosítók egyfajta iránymutatást tudnak adni, de a törvényileg minket megillető összeg ettől drasztikusan is eltérhet.
A munkahelyi baleseteknél nem csak az számít, hogy mekkora sérülést szenvedett az áldozat, hanem az is, hogy ez rá milyen hatással lehet a jövőben. Egy titkárnő munkáját kétségkívül megnehezíti egy kéztörés. Azonban rövid idővel később újra munkába állhat. Egy rakodómunkás számára ugyanez a kéztörés sokkal nagyobb veszéllyel jár, hiszen teljes felépüléséig keresőképtelen marad a dolgozó. Még komolyabb kártérítési összegre számíthat pl. egy hegedűművész, aki kéztörést szenved, hiszen neki a keze jelenti a munkaeszközét.
Ha munkahelyi baleset ért minket, a munkahelyi baleseti kártérítés összege nagyban függ attól, hogy milyen mértékű a sérülés, nézzünk meg pár példát, ahol látható, nagyságrendileg mennyi volt a munkahelyi balesetek kártérítési összege.
Munkahelyi balesetek kártérítési összege Magyarországon:
- végtagvesztés esetén, amikor a sérült elveszíti valamelyik végtagját (pl. az ujját, vagy akár az egész karját) a munkahelyi baleseti kártérítés összege: 1-10 millió forint
- kéztörés, lábtörés esetén (például egy raktárban lezuhanó rakomány miatt történt üzemi baleset során: 1-5 millió forint
- munkahelyi baleseti kártérítés összege gerinctörés esetén: 40-100 millió forint
- maradandó egészségkárosodás, pl. súlyos agyzúzódás, koponyaűri vérzés által okozott idegrendszeri eltérés, járásbizonytalanság, beszédnehézség, az olvasás, írás és számolási készség csökkenését okozó munkahelyi baleset esetén a munkahelyi baleseti kártérítés összege 5-50 millió forint
Milyen lépéseket tegyünk munkahelyi baleset esetén?
Munkahelyi baleset elszenvedése során elsődleges kérdés annak a tisztázása, hogy a munkahelyi baleset mikor történt? Ez alapján dönthető el ugyanis, hogy a munkáltatónak a régi (1992. évi XXII. törvény), vagy az új munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) alapján kell megtéríteni a balesettel összefüggésbe hozható károkat!
Ezt nagyon egyszerűen úgy lehet eldönteni, hogy amennyiben a munkahelyi baleset 2012. július. 01. napja előtt történt, akkor a régi Munka Törvénykönyvének a rendelkezései az irányadóak a károk megtérítésére. Amennyiben azonban 2012. július 01. napja után történt, annyiban az új Munka Törvénykönyvének a szabályozása lesz az irányadó. Bővebb információt a Munka Törvénykönyv változásának hatásáról a kártérítési ügyekben itt olvashat.
Kitől követelhető kártérítés munkahelyi baleset esetén?
A régi Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért, vétlenségére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Hasonlóképpen felel a munkáltató a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is. A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (Mt. 174. §.)
E bonyolultnak tűnő jogszabályhely tehát azt mondja ki, hogy munkahelyi baleset bekövetkezése után a munkáltató (adott esetben a felelősségbiztosítója) köteles fizetni kártérítést a munkavállalónak. Lényeges azonban, hogy a baleset a munkavállalót munkaviszonyával összefüggésben érje, illetve az ne a munkavállaló elháríthatatlan magatartásából származzon. Fontos tudni, hogy a munkaviszony fogalom a munkavállalót védi, ebből eredően a munkaszerződés nélkül végzett feketemunka vagy fusi munka nem alapozza meg a munkáltató fizetési kötelezettségét, az más eljárás tárgya lehet.
A régi és az új Munka Törvénykönyv közötti különbség gyakorlatilag abban határozható meg, hogy az új Munka Törvénykönyv alkalmazása esetén több az úgynevezett kimentési lehetősége a munkáltatónak, azonban ugyanúgy köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkat. A munkáltató mentesülése a kártérítés megfizetése alól akkor lehetséges, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Ezzel a változtatással ugyan szélesebb lett a munkáltatók lehetősége, hogy az okozott – jellemzően személyi sérüléses – károk megfizetése alól mentesüljenek, de a klasszikus értelemben vett munkahelyi balesetért történő kártérítést itt sem kerülhetik el.
A munkavégzés nem csak a konkrét munkavégzési tevékenységet fogja át, hanem idetartozik a munka kezdete előtti, úgynevezett előkészítő, valamint a személyes szükségletekkel összefüggő (étkezés, átöltözés, tisztálkodás) tevékenység során elszenvedett káreset is.
Gyakran előfordulhat, hogy a munkavállalót munkába/ból történő utazása alkalmával éri baleset. Az ebből eredő károkért csak akkor felel a munkáltató, ha a szállítás a munkáltató által üzemeltetett (ill. saját) járművel való közlekedés során következik be. Egyéb esetben a baleset, a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti úti üzemi balesetnek minősül.
A munkáltató kártérítési felelőssége tehát igen szigorú (ún. objektív felelősség), gyakorlatilag minden munkabaleset, üzemi baleset esetén kártérítést kell fizetnie!
A Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza a munkahelyi balesetek körét: ha valakit munkavállalóként a munkavégzése során vagy azzal összefüggésben baleset éri, akkor a természetes társadalombiztosítási szolgáltatásokon (például kórházi ellátáson, táppénzen) túl teljes vagyoni és nem vagyoni kártérítés illeti meg. A munkáltatók általában rendelkeznek biztosítással az ilyen esetekre (munkáltatói felelősségbiztosítás), így helyettük a kártérítést a biztosító fizeti meg.
Milyen esetben nem kell fizetnie a munkáltatónak?
Csak akkor nem kell fizetnie, ha bizonyítani tudja, hogy a baleset csak és kizárólag elháríthatatlan külső ok következménye volt, vagy maga a dolgozó okozta a kárt kizárólagosan és elháríthatatlanul. A gyakorlatban kármegosztást alkalmaznak abban az esetben, ha a kár részben a munkavállaló magatartása miatt keletkezett.
