A termékfelelősség több alapelv mentén állít fel szabályokat, ezen alapelvek elsődlegesen a következők: a fogyasztók érdekeinek védelme, az áruforgalom biztonsága, valamint magában foglalja azt a követelményt, hogy a gyártók a hibás termékekért, illetve a hibás termékek okozta károkért felelősséggel tartozzanak
Termékfelelősség. Kit nevezünk a termék gyártójának?
A termékfelelősség több alapelv mentén állít fel szabályokat, ezen alapelvek elsődlegesen a következők: a Jogi értelemben a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót meg nem nevezi. Fontos tudni, hogy ez a szabály importtermék esetében is ugyanúgy alkalmazandó. Látható tehát, hogy a forgalmazó felelőssége objektív, tehát elsődlegesen a gyártó az, aki felel a termék hibájából eredő károkért. a fogyasztók érdekeinek védelme, az áruforgalom biztonsága, valamint magában foglalja azt a követelményt, hogy a gyártók a hibás termékekért, illetve a hibás termékek okozta károkért felelősséggel tartozzanak
Mi az a termék, és mikor beszélhetünk hibáról?
Jogszabályi megfogalmazás szerint termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált. A termék pedig akkor szenved hibában, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelembe véve különösen a termék rendeltetését, ésszerűen várható használatát, a termékkel kapcsolatos tájékoztatást, a termék forgalomban hozatalának az időpontját, a tudomány és a technika állását. Fontos szót ejteni arról, hogy a terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.
A termékfelelősség körében keletkezett károk két részre kell bontani: egyrészt beszélhetünk valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kárról, másrészt ide sorolhatjuk a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kárt.
Az első esetkörben a gyártó teljes kártérítéssel tartozik, míg a második esetben csupán a más dologban okozott tényleges kárért köteles helyt állni.
Habár a gyártót objektív kártérítési kötelezettség terheli, bizonyos esetekben lehetősége van a mentesülésre, azonban ennek bizonyítása minden esetben őt terheli. Amennyiben bizonyítja, hogy a terméket nem hozta forgalomba, nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, vagy a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, esetleg a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta, úgy mentesülhet a kártérítés megfizetése alól.
Kérdése van a termékfelelősséggel kapcsolatban? Szeretné tudni, hogy jogosult-e kártérítésre?
Konkrétan mit lehet kérni termékfelelősség körében keletkezett károkért?
Röviden összefoglalva mindent! Vagyis a gyártónak teljes körű kártérítési felelőssége van, amely azt jelenti, hogy köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárigényét is megtéríteni. Példának okán, egy felrobbant kávéfőző esetében keletkezett égési sérülések, végtagok (ujjak) elvesztése esetén egyrészt a vagyoni károk tekintetében meg kell téríteni az összes költséget, mely a kórházi kezelés, majd az otthon történő felépülés következtében keletkezik. Itt fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a károsult, de őt a kórházban látogató családtagjainak költségeit (látogatási többletköltség, figyelmességi csomag okozta többletköltségeket) is. A károsultnak joga van a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségeinek teljes körű megtérítésére igényt tartani, beleértve a rehabilitációs, közlekedési, kísérő többletköltségeket is. Szintén követelhető a baleset miatt kieső kereset megtérítése, illetve ún. erőmegfeszítési járadék teljesítésére is kötelezhető a hibás termék gyártója.
Termékfelelősség körében keletkezett kára? Tudta, hogy bizonyítható esetekben magas kártérítés illeti Önt?
Mit jelent az erőmegfeszítési járadék?
Sokan nincsenek tisztában jogaikkal, melyet egy baleset okozta sérülés esetén érvényesíthetnek. Amennyiben maradandó munkaképesség csökkenés állt elő a károsult egészségi állapotában (például a csukló szilánkos törése után nagy valószínűséggel már nem lesz olyan mértékben terhelhető a kéz, mint a baleset előtt) úgy munkaképesség csökkenésével arányos mértékű erőmegfeszítési járadékra tarthat igényt, tehát a károkozónak minden hónapban járadékot kell a részére fizetnie.
Meddig lehet a kártérítési igényt érvényesíteni?
Ebben az esetben két határidőről beszélhetünk: a szubjektív határidőről és az objektív határidőről. A kettő közötti lényegi különbség abban ragadható meg, hogy szubjektív határidő az egyéni tényezők esetén (károsult tudomásszerzése) veszi kezdetét, míg az objektív határidő egy olyan időintervallum, melynek letelte után már egyáltalán nem lehet igényt érvényesíteni. áldozatai követelhetik a bűncselekményt az elkövetőtől. Amennyiben azonban több elkövető van, mindegyik elkövetőtől külön-külön is lehet kérni a teljes összeget, de ez esetenként eltérhet. Az áldozatok vonatkozásában azonban bármely sértett személy követelhet (adott esetben a hozzátartozók is) kártérítést, még akkor is, ha a büntetőeljárás során a neve fel sem merült, de bizonyítani tudja, hogy a bűncselekmény elkövetése a jogos érdekét sértette.
Tehát a termékfelelősség körében okozott károk esetén a szubjektív határidő 3 év, ezen idő alatt lehet igény érvényesíteni a gyártóval szemben. Ezt a határidőt a károsult tudomásszerzésétől számítjuk. Ebben a körben érvényesített igények három év alatt évülnek el, mely elévülési idő a tudomásszerzéstől kezdődik. Az objektív határidő jelen esetben azt jelenti, hogy a gyártó felelőssége a termékért a termék forgalomba hozatalától számított tíz évig áll fenn. Ennek elsődlegesen azokban az esetekben van jelentősége, amikor a termék ténylegesen nem okoz kárt, de a gyártó mintegy „szavatol” az esetlegesen fennálló – kárt nem okozó – termékhibákért.
A fenti körtől élesen el kell határolni a fogyasztói szerződések esetkörét, melyre speciálisabb szabályok alkalmazandók.
Termékfelelősség körében keletkezett kára nem térült meg? Kérjen szakmai véleményt, vegye igénybe díjtalan tanácsadásunkat!
Szavatosság, jótállás?
Itt szeretnénk szólni a két jogintézményről és egyben elhatárolni is a kettőt egymástól, ugyanis sokan keverik a két felelősségi alakzatot.
Ha újonnan megvásárolunk egy terméket, jogosan elvárható, hogy az minőségét tekintve kifogástalan legyen. Ugyanakkor gyakran előfordul az, hogy a termék – rendeltetésszerű használat ellenére – tönkremegy, valamilyen hibában szenved, ekkor élhet a fogyasztó az ún. szavatossági jogával, amennyiben a termék vásárlásától számítva 6 hónapon belül történik a hiba. Ez azt jelenti, hogy ezen időtartamon belül a forgalmazót helytállási kötelezettség terheli.
Tehát a szavatosság intézménye lehetőséget ad a fogyasztónak arra nézve, hogy minden bizonyítás nélkül felléphessen a termék vásárlásától számított 6 hónapon belül a forgalmazóval szemben. Ebben az esetben a szavatosság körében az alábbi lehetőségekkel élhet a fogyasztó: választása szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet. Amennyiben pedig a kötelezett a kicserélést, kijavítást nem vállalta, avagy ezen kötelezettségének nem tud eleget tenni, a fogyasztó, mint jogosult, árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől, mely esetben a termék ára visszajár. Fontos hangsúlyozni, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincsen helye.
A szavatosságért való helytállás minden esetben terheli a forgalmazót, a jótállás pedig egyrészt egy vállalható kategória, másrészt kötelezettség is az ún. tartós használatra rendelt dolgok esetében.
A jótállás egy bővebb kategória, lényegében azt jelenti, hogy aki jótállást vállal, vagy jótállásra kötelezett, a jótállás időintervallumán belül csak akkor mentesül, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett. A jótállásban megadott határidő alatt (tartós fogyasztási cikkek esetén a teljesítéstől számított két éven belül) a jogosult bármikor közölheti kifogását a kötelezettel szemben.
További információkat a baleseti kártérítésről és profi jogi szakértőinkről honlapunk Rólunk menüpontjában olvashat.
Kérdése van baleseti kártérítését illetően?
Ha Ön bizonytalan kártérítésének összegét, illetve az eljárás folyamatát tekintve, keressen minket a Kapcsolat menüben található elérhetőségek valamelyikén – hívjon telefonon vagy írjon e-mailt –, és készséggel válaszolunk kérdéseire. Vegye igénybe szolgáltatásunkat!