Az orvosi műhiba témában sorolhatjuk fel túlnyomórészt a beteg tájékoztatáshoz való jogának megsértéséből eredő károkat; a megfelelő szakmai gondosság elmulasztása esetén fellépő szövődmények okozta károkat (ami akár súlyosabb esetben lehet amputáció, végtagvesztés is); a szolgáltató felelőssége, illetve az orvosi titoktartás megszegése miatt keletkezett károkat, valamint a kórházi eredetű fertőzések miatt fellépő szövődmények okozta károkat.
A beteg tájékoztatáshoz való jogának megsértéséből eredő károk
A beteg tájékoztatáshoz való joga voltaképpen azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a páciens a beavatkozások és a vizsgálatok előtt, a kezelőorvos által, érthető módon kapjon megfelelő tájékoztatást, figyelemmel egyéni tulajdonságaira, (így életkorára, iskolázottságára, nemére, lelkiállapotára), és az e tekintetben feltett kérdéseire egyaránt. A tájékoztatás a beteget minden esetben megilleti, akkor is, ha beleegyezését adta az elvégzendő kezelések, illetve vizsgálatok elvégzéséhez.
Mi az a termék, és mikor beszélhetünk hibáról?
A tájékoztatási jog körében a jogszabály igen részletes követelményeket fogalmaz meg, tehát a betegnek joga van megismerni, a fenti szempontokat figyelembe véve, egészségi állapotát, a javasolt vizsgálatok, beavatkozások előnyeit, hátrányait, kockázatait, a vizsgálatok eredményeit, az esetlegesen fellépő szövődmények előfordulási arányát.
A beteg-orvos bizalmi viszonyból kiindulva a tájékoztatás csak ilyen környezetben, legfőképp szóban történhet, személyes kontraktusnak tehát kiemelkedő jelentősége van a beteg és a kezelőorvos között. Fontos látni, hogy a fentiek okán nem minősül megfelelő tájékoztatásnak, ha az előre gyártott tájékoztatók átadásával valósul meg az információ átadása.
A kezelőorvos részéről a tájékoztatási kötelezettségnek történő elégtétel mércéje az elvárható gondosság követelménye, vagyis az, hogy a kezelőorvos a betegről elvárható ismeretekkel rendelkezzen, figyelemmel legyen a beteg fentiekben meghatározott tulajdonságaira. Ezen felül a tájékoztatási kötelezettség magában foglalja a meggyőződés követelményét is, hogy a beteg a tájékoztatást meg is értette.
A fenti körben szükséges hangsúlyozni azt is, hogy a tájékoztatás megfelelő körülményeinek megteremtése az egészségügyi szolgáltatót terheli.
Nem megfelelő tájékoztatás vagy orvosi kezelés miatt egészségügyi károsodást szenvedett?
Kérje profi, tapasztalt csapat segítségét!
Ki az egészségügyi szolgáltató?
Az egészségügyi tevékenység végzésével kapcsolatos egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezései alapján egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, valamint az egészségügyi tevékenységet végző természetes személyek minősülnek.
Habár a szolgáltató felelősségbiztosítója előszeretettel zárja ki feltételrendszerének köréből a tájékoztatási jog megsértése miatt bekövetkezett kárért való felelősséget, ennek ellenére ezen jogosultság megsértése kártérítési jogalapot teremt!
Mi az az egészségügyi kockázat?
Kockázatnak az egészségügyi beavatkozásokat tekintve azon tényezők bekövetkezésének lehetőségét nevezzük, melyek a legnagyobb gondosság és körültekintés követelményeinek megfelelő eljárás ellenére is felléphetnek.
Milyen kockázatokról kell tájékoztatni a beteget?
A vonatkozó bírói gyakorlat szerint általában a beavatkozással viszonylag nagy gyakorisággal együtt járó szövődményekről (egészségkárosodásról) szükséges a tájékoztatás. Fontos látni, hogy konkrét alsó-felső határ, százalékos arányok nem határozhatók meg, ugyanakkor a magas előfordulási lehetőségekről a tájékoztatást minden egyes esetben meg kell adni! Összességében összefoglalhatjuk úgy, hogy a tájékoztatásnak egy adott műtéttel/kezeléssel általában együtt járó következményekre kell kiterjednie.
Szeretne újra teljes életet élni egy orvosi műhiba után? Tájékozódjon a kártérítés összegéről!
Megfelelő szakmai gondosság elmulasztása esetén fellépő szövődmények okozta károk: Mi tekinthető szövődménynek jogi szempontból?
Szövődménynek tekintjük lényegében az orvosi beavatkozások (műtétek, kezelések) következtében fellépő egészségkárosodást, a szervezet valamilyen működési zavarát, mely az elvégzett beavatkozással közvetlen okozati összefüggésben keletkezett a beteg állapotában. Tehát maga a kár a kialakult egészségkárosodás. Itt szükséges megjegyezni, hogy mint minden kezelés és beavatkozás esetében adódhatnak kockázatok, ebben a körben az érvényesíteni kívánt kárigény jogalapját a kezelőorvos elvárható gondossága által kívánt mértékben (tőle elvárható legnagyobb gondosság) történő eljárása teremti meg.
Mit is jelent mindez?
Az egészségügyi tevékenység végzésével kapcsolatos egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezései értelmében az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja.
Az egészségügyi dolgozó – amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja – az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik.
Az egészségügyi dolgozót hivatása gyakorlása során a betegek iránti elkötelezettség és a beteg érdekeinek kiemelt védelme vezérli.
Minden egészségügyi tevékenység a beteg személyisége, méltósága és jogai tiszteletben tartása, életkorának, valamint önrendelkezésének figyelembevétele mellett történik.
A szolgáltató felelőssége
A szolgáltató fogalmát a fentiekben már részleteztük. A szolgáltató felelősségének alapját képezheti a nem megfelelő eszközökkel, illetve a megfelelő eszközök hiányában elvégzett beavatkozások, (adatok elvesztésével okozott) diagnosztikus tévedések, mulasztások, kezelés alatti hiányosságok, az egészségügyi dokumentáció (kezelés) követelményeinek megszegése. Széles körét nem lehet maradéktalanul felsorolni, azonban elmondható, hogy a szolgáltató felelőssége jogilag az általános szabályok szerint alakul, tehát a károsultnak azt kell bizonyítania, hogy az orvos jogellenes magatartásával okozati összefüggésben neki kára keletkezett. A felelősség csak abban az esetben menthető ki, amennyiben a másik fél bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Hangsúlyozni kell, hogy a mai joggyakorlat már eljutott odáig, hogy minden károkozás esetében vélelmezi annak jogellenességét, tehát mindaddig feltételezni kell, míg a „károkozó” nem bizonyítja annak ellenkezőjét, vagyis azt, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Megjegyzendő azonban, hogy az „általában elvárhatóságot” a szolgáltatók és orvosok tekintetében a legnagyobb gondossággal történő eljárás jelenti.
Egészségügyi ellátása után szövődmények léptek fel, és úgy érzi az egészségügyi szolgáltató a felelős?
Tudta, hogy bizonyítható esetekben magas kártérítés illeti Önt?
Az orvosi titoktartás megszegése miatt keletkezett károk
Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (korábbi adatvédelmi törvény) értelmében az egészségügyi állapottal kapcsolatos adat úgynevezett „különleges adatnak” minősül, mely fokozott védelemben részesül, s mint ilyen adatot kizárólag az orvosi tevékenység céljához kötötten lehet kezelni, azok megismerhetősége csak és kizárólag ezt a célt szolgálhatja. A fenti körbe nem tartozó adattovábbításért, kezelésért, nyilvánosságra hozataláért a szolgáltatót felelősség terheli. Védelmükről,megfelelő biztonságáról megfelelő technikai megoldásokkal (is) gondoskodni kell!
Kórházi eredetű fertőzések miatt fellépő szövődmények okozta károk
A fenti körben elsősorban azokat a tényezőket és körülményeket soroljuk, melyek előfordulhatnak az orvosi tevékenység hibás volta esetén, de attól függetlenül is. A megfelelő higiéniás és szervezési (megfelelő nővérlétszám, felújítási munkálatok idején tett különleges intézkedések, stb.) körülmények megteremtésének követelménye mindenhol fokozottabban van jelen. Az intézmény (szolgáltató) felelőssége akkor is megállapítható, ha a beteg kezelőorvosa mulasztást nem követett el (!).
Kérdése van az orvosi műhiba kártérítését illetően?
Ha Ön bizonytalan kártérítésének összegét, illetve az eljárás folyamatát tekintve, keressen minket a Kapcsolat menüben található elérhetőségek valamelyikén – hívjon telefonon vagy írjon e-mailt –, és készséggel válaszolunk kérdéseire. Vegye igénybe szolgáltatásunkat!
